Nem lesz könnyű dolga Novák Katalinnak, ha olyan női államfőket akar vendégül látni Budapesten, akikkel valóban érdemben tud tenni a „mielőbbi békéért”. A világon jelenleg 17 női köztársasági elnök van hivatalban, de könnyen lehet, hogy amint Magyarországra érkeznek, már kettővel kevesebb lesz a számuk. Arról nem is beszélve, hogy többségüknek csak ceremoniális szerepet osztottak.
Barbados, Marshall-szigetek, Etiópia, Dominikai Közösség – csak néhány ország azok közül, melyeknek államfői hamarosan meghívást kaphatnak Novák Katalintól Budapestre, hogy a békéről beszéljenek.
A magyar köztársasági elnök hivatalba lépése óta már többször beszélt arról, hogy 2024 őszén a világ összes női államfőjét szeretné vendégül látni Magyarországon. A hétvégén a Sándor-palota a Telexnek azt is megerősítette, hogy a rendezvény a Női Államfők Budapesti Csúcstalálkozója nevet kapta, és célja az lesz, hogy „a női vezetők megvitassák, mit tehetnek a világ konfliktusos régióiért, a mielőbbi békéért”.
A közlemény szerint a találkozó arra is felhívja majd a figyelmet, milyen alacsony a női vezetők aránya a világ vezetőihez képest.
Abban a Sándor-palotának igaza van, hogy jelenleg kifejezetten kevés női államfő van a világon. Magyarországon különösen feltűnő a jelenség, hiszen a magyar kormánynak jelenleg egyetlen női tagja sincs – ezt az új francia kabinet felállásáig egyetlen EU-s tagállam sem mondhatta el magáról. Emellett, mire a csúcstalálkozóra sor kerül, valószínűleg még kevesebben lesznek, a szlovák Zuzana Caputová tavaly jelentette be, hogy nem indul újra a tisztségért, így csak a szlovák elnökválasztások esetleges második fordulójáig, legkésőbb idén májusig lesz hivatalban.
Mindent figyelembe véve az is kérdés, hogy Novák Katalin meghívottjainak a protokollon kívül van-e ráhatásuk a világpolitika alakulására. A jelenleg hivatalban lévő női államfők közül ugyanis alig néhány olyan van, akinek tényleges politikai hatalma van, és nem csak ceremoniális feladatokat lát el.
Gyűjtésünk szerint női elnöke jelenleg a következő országoknak van Európában:
- Szlovénia: Nataša Pirc Musar
- Svájc: ahol a hivatal évente rotálódik a szövetségi kormány tagjai között, jelenleg Viola Amherd, a védelmi és sportminiszter tölti be
- Moldova: Maia Sandu
- Görögország: Katerina Sakellaropoulou
- Koszovó: Vjosa Osmani
- Grúzia: Salome Zourabichvili
- Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségében egy nő van, a szerb Zeljka Cvijanovic
Európán kívül pedig ide tartozik
- a Marshall-szigetek (Hilda Cathy Heine)
- Etiópia (Sahle-Work Zewde)
- Tanzánia (Samia Suluhu Hassan)
- Barbados (Sandra Mason)
- Trinidad és Tobago (Carla Kangaloo)
- India (Droupadi Murmu)
- Peru (Dina Boluarte)
- Honduras (Xiomara Castro)
- Dominikai Közösség (Sylvanie Burton)
- El Salvador, itt jelenleg ügyvivő elnök van Claudia Rodríguez de Guevara személyében
A felsorolt elnökök többségének semmilyen politikai szerebe nincs, tisztán ceremoniális funkciót töltenek be egy férfi miniszterelnök mellett. A kivételek között talán Moldovát, Tanzániát, Perut és Hondurast lehet felsorolni, ezeken a helyeken az államfő a tényleges politikai vezető – kérdés, hogy ők ellátogatnak-e Budapestre.
A Sándor-palotától megkérdeztük, mikor kezdik el a szervezést, mikor lenne a találkozó és kik lehetnek a meghívottak listáján, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amint megérkezik, frissítjük írásunkat.
Novák Katalin az ország első női köztársasági elnökeként már többször hangsúlyozta, megválasztása azt üzeni a magyar nőknek, hogy Magyarországon nincs olyan megbízatás, amit nő ne tölthetne be. Szintén a köztársasági elnök a házigazdája a Budapesti Demográfiai Csúcsnak, ahol az elmúlt években inkább férfi politikusok osztották meg gondolataikat a népesedési problémákról – kivételt a tavalyi képzett, ahol Giorgia Meloni olasz miniszterelnök volt a díszvendég.
Néhány éve, akkor még családügyi miniszterként Novák Katalin más gondolatokat is megosztott a női szerepekről. Az Axióma videójában például arra kérte nőtársait, ne higgyék el, hogy folyton versenyezniük kell a férfiakkal, és legalább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kell rendelkezniük, mint a másiknak.
A Women Deliver 2023 elnevezésű, a nők globális helyzetének javításával foglalkozó konferencia nyitó panelbeszélgetésén Ruandában pedig azt mondta: a teljes női egyenlőséget egy ország még nem érte el azzal, hogy nőt választott elnökké, de ez egy nagyon jó kezdet. Novák fellépése a nőjogi rendezvényen egyébként nagy tiltakozást váltott ki, később a ruandai konferencia elnöke is gyakorlatilag elhatárolódott tőle.
„Nagyon kevés dologgal értek egyet abból, amiben Novák elnök hisz, és biztos vagyok benne, hogy ő is nagyon kevés dologgal ért egyet abból, amiben én hiszek, különösen a nők szerepéről, a reproduktív jogokról, az igazságosságról és más kérdésekről alkotott nézeteinket illetően” – írta Maliha Khan, és hangsúlyozta, a Women Deliver álláspontja a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak előmozdítása terén rendíthetetlen és egyértelmű.
A cikk összeállításához Domány András nyújtott segítséget.
HVG
