A mesterséges intelligencia (MI) egy rendkívül gyorsan fejlődő technológiacsalád, amely már jelenleg is hatással van a fogyasztók mindennapjaira, sokszor úgy, hogy nem is tudnak róla. Az MI-alapú eszközök gyors fejlődésével és a már meglévő digitális szolgáltatásokba való beépítésével a technológia hamarosan meghatározó részévé válhat a magánszemélyek és vállalkozások mindennapjainak és idővel akár az államigazgatásnak is. Az MI-alapú technológia további fejlesztése és jogkövető, tisztességes alkalmazása gazdasági és társadalmi előnyök széles skálájához járulhat hozzá, azonban jelentős kockázatokat is rejt magában.
A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése, exponenciálisan növekvő fejlődése és sürgetett piacra dobása két fő problémakört eredményezett, ezért a GVH vizsgálói alapvetően ezekre fókuszálnak.
Az MI-alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre. A mesterséges intelligencia jelenleg új, innovatív technológiának tekinthető, fejlesztése pedig jelenleg rendkívül nagy erőforrásokat igényel. Kellően nagymértékű erőforrásokkal és a fejlesztést könnyítő technológiai tapasztalatokkal jelenleg csak a legnagyobb technológiai óriásvállalatok rendelkeznek, amelyek így jelentős lépéselőnyhöz juthatnak a piaci versenyben. A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása ebből kifolyólag a vállalkozások egy szűk rétegének kiváltságává válhat, ami a jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális ágazatokban.
Az MI-alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat. A digitális térben számos olyan adatgyűjtési és reklámozási gyakorlat van jelen, amelyek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra. A mesterséges intelligencia alkalmazásával a vállalkozások új szintre emelhetik a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását, valamint a „sötét mintázatok” és a személyre szabott reklámok alkalmazását. Kiemelhető példája ennek a kockázatnak a chatbotok működése, amelyek esetében a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a válasz, amit a mesterséges intelligenciától kapott, hiteles forráson alapul-e, vagy fizetett promóció eredménye.
A magyar versenyhatóság kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.
A nemzeti versenyhatóság jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber magatartását, illetve 2023-ban eljárást indított a Microsofttal szemben, amiért valószínűleg nem tájékoztatja megfelelően a felhasználókat a mesterséges intelligencián alapuló chatfunkcióval kiegészített keresőjének egyes tulajdonságairól. A GVH november végén zárta le a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.
A technológiai óriásvállalatokkal szembeni eljárásokban egyre gyakrabban jelenik meg a mesterséges intelligencia kérdésköre is, így a most indított piacelemzés a versenyhatóság hatékony versenyfelügyeleti tevékenységét is támogatja.
A piacelemzés vizsgálati lépéseit, ütemezését és egyéb részleteit tartalmazó hirdetmény a Gazdasági Versenyhivatal honlapján érhető el:
Írta a Magyar Hírlap
