Semmi nem változott 2022 óta a baloldalon, hiszen a korábbi gyakorlatot követve, a közelgő önkormányzati és európai parlamenti választások előtt ismét megnyílik az amerikai pénzcsap és érkezik a pénzügyi támogatás. Az Action for Democracy (AD) a napokban jelentette be a „demokratikus értékek előmozdítására irányuló folyamatos erőfeszítései” részeként a következő, 2023/24-es évre szóló támogatásait. Bár a finanszírozás kedvezményezettjei hivatalosan „civil” szervezetek és „függetlennek” nevezett baloldali sajtótermékek, de az AD eddigi tevékenysége és a most meghirdetett programok indokolása egyértelműsítik, hogy a cél újra a magyar politikai viszonyok alakítása, a választások kimenetelének befolyásolása.
Ismét feltűnik a „csatatérállam” kifejezés, továbbra is így jellemzik Magyarországot Korányiék, egyértelműen a soron következő hazai választásokra utalva.
Az AD már a 2022-es indulásánál is alkalmazta ezt a szóösszetételt, Magyarország mellett Lengyelországot is csatatérállamnak nevezve, ahol ősszel tartanak parlamenti választásokat, illetve Brazíliát és Olaszországot, ahol szintén a múlt évben már lezajlottak a voksolások.
Teljesen világos, mire készülnek a globális baloldali hálózatban, amelynek hazai kulcsembere Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon korábbi szocialista miniszterelnök bizalmasa. Ismét dollárokkal kitömött propagandagépezettel akarják a kormánypártok ellen hangolni a közvéleményt a jövő júniusi önkormányzati és EP-választás kampányában.
Kampányra szabták a programokat.
Az Action for Democracy három új magyarországi kezdeményezés támogatását jelentette be, amelyekből egyértelmű, hogy a választásokra van szabva a finanszírozott projekt.
Az első a Magyar Civil Összefogás – Hungarian Civil Union (HCU), amelynek fő célja erős, önszerveződő civil társadalom kialakulásának elősegítése Magyarországon, elsősorban a demokratikus elvek előmozdítására és a részvételi programok kiszélesítésére összpontosítva. A HCU támogatásával az Action for Democracy célja, hogy mérsékelje a magyar társadalom mély polarizációját és a közéleti részvétel iránti széles körű apátiáját, ezzel segítve az érdekazonos csoportok eredményes érdekérvényesítő tevékenységét.
A HCU által fémjelzett egyik legfontosabb kezdeményezés a Civil Parlament létrehozása és működtetése. A Civil Parlament célja a különböző érdekcsoportok közötti párbeszéd előmozdítása az érdekérvényesítési kapacitások kiépítése és az állam társadalmi felügyeletének biztosítása érdekében. A Civil Parlamenttel párhuzamosan a szintén a HCU által működtetett Civil Érdekegyeztető Tanács helyi szintű döntéshozó testületként szolgál, és innovatív szoftverekkel dolgozik a közvélemény gyors és gazdaságos felmérésén, elsősorban helyi ügyekkel kapcsolatban. Mindez az önkormányzati választások előtt a helyi közvélemény manipulálását szolgálhatja majd.
A második program a KisPolgár – Közéleti Gyerekújság, amit a baloldal egyik legvérmesebb médiamunkása, a HVG publicistája, Tóta W. Árpád alapított. Erről Korányiék szervezete azt írja:
„a Tóta W. Árpád újságíró kezdeményezésének eredményeként létrejött KisPolgár mobil alkalmazás megbízható, pontos, de közérthető hírekkel és információkkal látja el a magyar 10 éven felüli gyermekeket.”
A Magyar Nemzet korábban már beszámolt róla, hogy a gyerekújság a politika mellett a szexualitással is foglalkozik. Nyilvánvalóan a baloldali woke ideológia szempontjai szerint.
A harmadik támogatott projekt a „Csak Amit Hallani Szeretnél” – A Jelen hetilap szerkesztőségének különleges úgynevezett bookazine-ja, amely „Magyarország jelenlegi hibrid rendszerének rejtelmeibe ássa bele magát.” A bookazine Orbán Viktorra és politikai apparátusára összpontosítva vizsgálja az ország közelmúltbeli történelmét mozgató okozati láncot.
Ismét Bajnai köréhez folyik a pénz
Ezek után nézzük, kik állnak az amerikai támogatással felvértezett szervezetek, illetve sajtóorgánumok mögött, ugyanis érdekes összefüggésekre bukkanunk.
Az utóbb említett Jelen hetilap egyik alapítója, a politológusból lett újságíró, Lakner Zoltán, aki már 2010 előtt elkötelezte magát Bajnai Gordon mellett. A baloldali kormányzás idején Lakner PolitBüro Bt.-je több mint 28,5 millió forintnyi megbízáshoz jutott. Nem véletlen, hogy az egykori politikai elemző magasztaló könyvet írt Bajnairól és egyéves kormányzásáról, Frontsebészet címmel. Most pedig a volt miniszterelnök bizalmasától, Korányi Dávidtól érkeznek a dollárok Laknerékhez. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester vállalkozása, a Social Report Bt. is zsíros megbízásokat kapott 2010 előtt, ők 21,5 millió forintot zsebeltek be Gyurcsányék kormányzása alatt.
Az amerikai támogatásból részesül a Magyar György ügyvéd nevével fémjelzett Civilek Szövetsége is, mivel a legfőbb támogatójuk a Hungarian Civil Union. A baloldali előválasztások egyik szervezőjének fia az a Magyar Gábor, aki évek óta Magyarország ellen dolgozik az Európai Bizottságban, ugyanis részt vesz a hazánkat elítélő úgynevezett jogállamisági jelentések elkészítésében.
Külföldi befolyásolási kísérlet
Ezúttal tehát nyíltan zajlik a baloldal külföldi finanszírozása, míg a 2022-es választások előtt Magyarországra irányított dollármilliókról csak jóval a kampány után értesült a hazai nyilvánosság. Előbb a baloldal volt miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter szólta el magát az amerikai pénzekről, majd a titkosszolgálati vizsgálat feltárta a részleteket.
A Nemzeti Információs Központ (NIK) megállapításai alapján valószínűsíthető, hogy a pénzeket a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének a befolyásolására használták fel.
Ezzel pedig sérülhetett hazánk szuverenitása. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a pénzért a baloldali pártoknak és politikusoknak meg kell felelniük a külföldi támogatók elvárásainak.
Az ügyben különböző hatósági vizsgálatok is indultak, amelyek jelenleg is zajlanak.
Az Oraculum és a DatAdat volt a két fő kedvezményezett.
A NIK tavaly novemberi, valamint idén januári részjelentéséből kiderült, hogy összesen négymilliárd forint érkezett Magyarországra, egyrészt a Bajnai Gordon és Karácsony Gergely volt tanácsadója, Korányi Dávid által vezetett Action for Democracytól, másrészt egy svájci alapítványtól. Bár sok apró mikroadományról beszéltek Korányiék, a honlapjukon található adatsor árulkodó volt: mindössze 11 adományozó dobta össze a sok millió dollárt Amerikában.
Az AD mintegy 3,17 milliárd forinttal, a svájci szervezet pedig 887 millióval támogatta a magyar baloldalt. A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számlájára 1,85 milliárd forintot utaltak, míg az Oraculum 2020 Kft, Páva Zoltán érdekeltsége több mint egymilliárd forintot kapott az Action for Democracytől és majdnem ugyanennyit Svájcból. A támogatás másik nagy kedvezményezettje egyébként a Bajnai-féle DatAdat cégcsoport volt, ők 1,4 milliárd forinthoz jutottak, többségében az MMM-en keresztül.
Az Oraculum a milliárdos összegből csúcsra járatta az EzaLényeg nevű kormányellenes lejáratóportált, sőt ezen kívül olyan nem közéleti, tematikus portálokon is elhelyezték a baloldal kampányüzeneteit, mint a Covidoltás.info, a Receptek.ma, vagy a Vicc Magazin. Az oldalak azóta már nem is működnek, ebből is látható, hogy a kampányra időzítették a működésüket.
Írta a Magyar Hírlap
