Január elsejétől hatályba lépnek azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek szabályozzák a különféle üdítő- és szeszesital féleségek csomagolásának – műanyag, fém-, üvegpalackok – a kötelező visszaváltását az üzletekben – emlékeztet az Országos Kereskedelmi Szövetség.
Hatékony hulladékgazdálkodás
Az új előírások azonban csak azokra az italcsomagolásokra vonatkoznak, amelyeken a gyártó ezt fel is tünteti a csomagoláson, palackokon. Ezek a visszaváltásos italok 2024. első féléve során fokozatosan fognak megjelenni az üzletek polcain.
A cél az, hogy minél több palackot visszavigyenek a vásárlók az üzletekbe a hatékony hulladékgazdálkodás érdekében.
A visszaváltási rendszer lényege, hogy az egyszer használatos, vagyis az úgynevezett egyutas italospalackok értékesítésekor, ha a gyártó ezt már fel is tüntette a csomagoláson, a kereskedők kötelesek lesznek ötvenforint visszaváltási díjat felszámolni a vásárlóknak az értékesítéskor.
A vásárló az üzletbe visszavitt üres italcsomagolást a visszaváltó automatába dobhatja bele. Ezek az automaták az italcsomagolás ellenőrzését követően azonnal adnak a vásárlónak egy levásárolható vásárlási utalványt, aminek értéke a visszaváltási díjjal azonos, tehát ötvenforint csomagolásonként.
A biohulladékok kezelésében is változás jön, ebben az évben – európai uniós irányelveknek megfelelően – kötelező lesz Magyarországon a háztartásokban keletkező biohulladékok szelektív gyűjtése.
Sokba kerül az autózás idén
Érdemes lesz odafigyelni az utazásaink előtt, több mint kétszáz kilométerrel bővül ugyanis a díjköteles gyorsforgalmi utak hossza Magyarországon. Az Építési és Közlekedési Minisztérium december 5-én megjelent rendelete alapján
január elsejével összesen 230 kilométerrel bővül a hazai díjköteles gyorsforgalmi útszakaszok hossza, köztük a teljes M0-s, az M44-es autóút, illetve az M30-as miskolci elkerülője is fizetőssé válik.
A jogszabály értelmében tehát 2024. január elsejével fizetnünk kell az M0-s teljes hosszán, azonban elég lesz a Pest vármegye matrica az érintett szakaszokon (a gyűrűt használó autósok túlnyomó többsége egyébként eddig is matricával használta a díjmentes szakaszokat is), az M4-es teljes hosszán, ahol a Pest vármegyei matrica mellett a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei matricát is ki kell váltani, valamint az M44-es végig, ahol bevezetik a Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegye matricákat, a Bács-Kiskun vármegye matrica rövid szakaszon, Tiszakürtig lesz érvényes.
Az M30-as autópálya immáron végig díjköteles, miután megszűnt a Miskolc-dél és Miskolc-észak közötti szakasz díjmentessége, ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei matricával az autópálya teljes hosszában használható lesz. Az M31-es ugyancsak fizetősé válik, itt elég lesz a Pest vármegyei matrica. Díjkötelessé válik az M76-os Balatonszentgyörgytől Keszthely-Fenékpusztáig, amelyen a Somogy és Zalai vármegyei matricák is érvényesek lesz.
És ha már utazunk, jelentős változás, hogy 2024 elejétől emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója, ami azt jelenti: ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollár alatt alakul, akkor a benzin literenkénti jövedéki adója 125 forint helyett 157 forint lesz, 50 dolláros árszint fölött pedig az eddigi 120 forint helyett 152 forint adót fizetnek az autósok a tankoláskor. A dízel esetében pedig 153, illetve 143 forintra nő az adóteher literenkénti összege.
Január elsején a MOL 21 forintos emelést érvényesített az árakban.
Idén is a családok kapják a főszerepet
A vissza nem térítendő támogatások mellett hatalmas segítség lesz a családalapítás előtt állóknak az új csok plusz program 2024-ben, amelybe január elsejétől azok tudnak belépni, akik új gyermeket vállalnak, és valamilyen ingatlantranzakcióban vesznek részt, vagyis, ha az első közös lakásukat vásárolják meg, nagyobb ingatlanba költözik a család vagy ha bővíteni kívánják otthonukat. Hornung Ágnes, a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette, a konstrukció lényege, hogy hány gyermekessé válik a család az új gyermek érkezésével: ha egygyermekessé, akkor 15, ha kettő, akkor harminc-, ha három- vagy több gyermekessé, akkor ötvenmillió forintos államilag támogatott hitelt tudnak igénybe venni, aminek a kamata maximum háromszázalékos, ezt az állam a teljes futamidőn át garantálja. A családügyi államtitkár, aki nemrég tette le országgyűlési képviselői esküjét, arra is kitért, a feltételek egyaránt vonatkoznak az új és használt lakásokra is, ahogyan az illetékmentesség is az ingatlan teljes értékére vonatkozik.
Idén januártól nő a babaváró összege is, a házaspárok tízmillió forint helyett 11 millió forinthoz juthatnak hozzá a konstrukcióval.
Emelkedő juttatások, magasabb fizetés
2024 januártól emelkedik több családi ellátás összege is: a gyermekgondozási díj (gyed) maximálisan folyósítható összege bruttó 373 520 forintra, a diplomás gyed alapképzésben részt vevő hallgatóknál 186 760 forintra, mesterképzésben részt vevők esetében pedig 228 200 forintra. A gyermekek otthongondozási díja (gyod), amely az önellátásra képtelen gyermeket gondozó szülőknek jár, 266 800 forintra nő, a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek gondozása miatti keresőképtelenség időtartamára járó táppénz napi összege pedig 17 787 forintra emelkedik.
Több fizetés érkezik csaknem egymillió dolgozó számlájára is január elején a korábbi bérmegállapodásnak köszönhetően. A minimálbér és a szakmunkás-minimálbér decemberi (garantált bérminimum) emelésével a minimálbér 15 százalékkal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig tíz százalékkal, 326 000 forintra növekedett.
Zöldülő Magyarország
Kedvező változások sorát hozza az új esztendő a zöldenergia vonatkozásában is. Az elmúlt időszakban óriási naperőművi kapacitás épült ki hazánkban: az éves napelemes bővülés tavaly múlta felül először az egy gigawattot. A 2022-es rekordméretű gyarapodást idén több mint másfélszeresen sikerült felülmúlni. Azaz, 2023-ban több naperőművi beépített teljesítmény létesült, mint amennyi 2020-ig összesen. A már 5600 megawatt közelébe nőtt kapacitáson nagyjából kétharmad-egyharmad arányban osztoznak az ipari és a háztartási létesítmények.
A többnyire családok által üzemeltetett kisebb rendszerekből mostanra több mint negyedmillió működik Magyarországon – tájékoztatott nemrégiben az eredményekről az Energiaügyi Minisztérium, kiemelve, hogy a meglévő kiserőművek és a korábban benyújtott igénybejelentés alapján 2025 végéig megépülők a telepítésüktől számított tíz éven át a kedvezőbb éves szaldó elszámolásban maradhatnak. Az újabb létesítmények a brüsszeli előírások nyomán már automatikusan bruttó elszámolásba kerülnek.
Az elvégzett nagyarányú fejlesztések ugyanakkor lehetővé teszik a tavaly bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás feloldását a hálózat 93 százalékán. (Az érdeklődők a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal aloldalán tájékozódhatnak arról, hogy körzetük január elsejétől zárolás alá esik-e vagy sem.)
A kormány a Napenergia plusz programmal a bruttó elszámolásba kerülő családokat segíti a modern napelemes rendszerek létesítésében, a zöldenergia termelésében és tárolásában. A 75 milliárd forintos keretösszegű kiírásban egy ingatlanra akár ötmillió forint vissza nem térítendő hozzájárulás nyerhető el. A költségek kétharmadának átvállalásával a napelem és tároló együttes telepítése nyolc-tíz év alatt megtérülhet a háztartásoknak.
Megnyílik az út szélerőművi kapacitás növeléséhez, a kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében nagymértékben enyhítette a szélkerekek létesítésének jogszabályi feltételrendszerét. A jövő évtől az előírt védőtávolság az európai gyakorlatnak megfelelően hétszáz méterre csökken, megszűnik a pályáztatási követelmény.
Mikor menjünk szabadságra?
Amire még mindenképp érdemes oda figyelni már január első heteiben, az a szabadnapok átgondolása, 2024-ben ugyanis bőven lesz alkalmunk hosszú hétvégézni, ha alaposabban megnézzük az előttünk álló ünnepnapokat és hosszú hétvégéket.
A vonatkozó GFM-rendelet szerint három olyan ünnepnap is lesz, amely keddre vagy csütörtökre esik, így az azt megelőző munkanap is szabadnap lesz: keddre esik augusztus 20. és december 24. is., valamint december 27. pedig péntek lesz.
Ezekért a pihenőnapokért cserébe ugyanakkor dolgoznunk kell majd augusztus 3-án, december 7-én, és december 14-én.
A háromnapos hosszú hétvégéből sem lesz hiány 2024-ben, a szilveszter után a pünkösdi hétvége következik, május 18-19-20., azaz szombattól hétfőig pihenhetünk, majd ősszel, mindenszentek idején, november 1-2-3-án, három teljes napunk lesz elhunyt szeretteinkre emlékezni, vagyis péntek, szombat és vasárnap is otthon lehetünk.
Emellett lesz két négynapos hosszú hétvége is, ilyen lesz a húsvét, március 29–31. és április 1.: péntek, szombat, vasárnap, hétfő. Valamint az államalapítás ünnepe is, 2024. augusztus 17–20.: szombat, vasárnap, hétfő, kedd.
Írta a Magyar Hírlap
