Az igényes kiállítású, tematikus számokkal jelentkező Irodalmi Magazin című folyóirat szerkesztői a korábbi években a mostanihoz hasonló konferenciát rendeztek Pilinszky Jánosról és életművéről, Mészöly Miklósról, Nemes Nagy Ágnesről, Hajnóczy Péterről, Petőfi Sándorról és a Magyar Napló néhány éve elhunyt legendás szerkesztőjéről, Oláh Jánosról.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel kezdődik, amelynek témája a Csokonai-kutatás története és jelenkori irányai. Balogh Piroska, Hansági Ágnes, Thimár Attila, Tóth Barna beszélgetését Molnár Krisztina moderálja. Majd Pálya, kultusz, kánon címmel kezdődik szekció, amelynek a levezetője Kondor Péter János, az Irodalmi Magazin főszerkesztője.
Csokonainál fontos szerepet játszik Debrecenhez fűződő kapcsolata. A konferencián három előadás is foglalkozik ezzel a témával. Debreczeni Attila Csokonai ars poeticái címmel tart előadást, Lakner Lajos Csokonai arcai címmel a költő debreceni recepciójáról beszél, Granasztói Olga pedig Árkádia Debrecenben – Az első irodalmi vita Csokonai sírkövének ürügyén címmel tart a humort sem nélkülöző előadást.
Majd Burján Ágnes azt vázolja fel, miképpen van jelen a költő alakja, költészete, színpadi művei a közoktatásban és a kultúraközvetítésben.
Délután újabb szekció kezdődik Pataky Adrienn irodalomtörténész vezetésével, amelynek a címe: Szerepek, műfajok, kontextusok. Csörsz Rumen István Csokonai és a közköltészet címmel tart előadást, Fülöp Dorottya Csokonai Lillájáról és az olasz irodalomhoz fűződő kapcsolatáról beszél, Laczházi Gyula Csokonait és az érzékenységet állítja előadása középpontjába, Maczák Ibolya pedig Csokonai színpadi műveit.
A program vitával és újabb előadásokkal folytatódik, Molnár Krisztina például A poéta természetéről tart előadást.
Az eseményt élőben közvetítik, valamint visszanézhető lesz a YouTube-on éppúgy, mint a korábbi konferenciák teljes videóanyaga: https://www.youtube.com/watch?v=8rwseRgNhvo
Molnár Krisztina arra a kérdésre, hogy mi lehet a Csokonai személyében és költészetében rejlő varázslat, lapunknak elmondta: „Az életmű kivételesen sokszínű, sokhúrú. Csokonaiban minden érdekes: karrierépítése, szórakoztató költészete, melankóliája, sziporkázó elméssége, kapcsolódása az európai irodalomhoz, tudományos érdeklődése sok minden iránt az esztétikától a botanikáig. Ugyanakkor sok hiedelem és nyitott kérdés is él vele kapcsolatban, amelyek újragondolásához a Csokonai-kutatás elmúlt évtizedei jelentős támpontokat adnak.
A korszakot kutató irodalomtörténész szerint a konferencia egyik célja egyrészt az összkép: a Csokonai-kutatás kortárs eredményeinek bemutatása. Az előadók képviselik az életmű-megközelítések irányait a filológiától kezdve az életút- és kultuszkutatáson vagy a szerző műfaj- és stílusvilágát vizsgáló analíziseken át a Csokonai alkotási technikáit elemző értelmezésekig.
Egy Csokonai-kötet réges-régről
Fotó: Wikipédia
Másrészt az eszmecsere problémafókuszú: szeretne válaszokat találni arra a kérdésre, hogyan van ma jelen Csokonai az olvasói köztudatban, az iskolai oktatásban és a kultúraközvetítésben. Harmadrészt: mindenkori céljuknak megfelelően a konferencia szándéka a szerző népszerűsítése, kevésbé ismert műveinek bemutatása, általában a felvilágosodás kori irodalommal kapcsolatos tájékoztatás. Végül, mint minden lapszámelőkészítő műhelykonferenciával, ezzel is szeretnénk kapcsolatot építeni a különféle kutatóműhelyek szakértői, illetve a szakmai közösség és a legszélesebb olvasóközönség között.
Molnár Krisztina irodalomtörténész és szerkesztőtársai egy aktuális összképet szeretnének elénk állítani – ezúttal Csokonairól és művészetéről
Fotó: Facebook/ Irodalmi Magazin
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a több éve tartó lelkes munka milyen eredményt, fogadtatást hozott.
Molnár Krisztina úgy fogalmazott, hogy tapasztalata szerint az Irodalmi Magazin nagy rangra tett szert mind a tudományos közösség, mind a társszakmák és a tanárok, mind az irodalomszerető emberek körében. A hiteles, színvonalas és közérthető tájékoztatást, amely egyaránt egy új tudománykommunikációs paradigma és társadalmi kultúrmisszió, megbecsüléssel fogadják olvasóik, rendezvényeik résztvevői, követői. Céljuk, hogy mind tartalmi-nyelvi, mind vizuális szempontból olyan kiadványokat készítsenek, amelyek időtálló módon összegzik az adott szerzővel vagy témával kapcsolatos ismereteket.
Csokonai kecses, érzékeny verseit sokan nem is tudták csak tananyagnak tekinteni, sorai ott bujkálnak mai költők és prózaírók, meseírók műveiben
Fotó: Wikipédia
Írta a Magyar Hírlap
