Emlékezet és az elvesztése, avagy demencia – az emlékezetvesztés jövője című előadás keretében, a Közép-európai Egyetem pódiumán meglehetősen szomorú helyzetképet kaptunk a hazai demenciával élő idős emberek és hozzátartozóik mindennapjairól.
A demencia legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. A hatvanöt évnél idősebb lakosság körében tizenöt százalékban enyhe kognitív hanyatlás – a korfüggő feledékenység és a demencia közötti állapot – figyelhető meg. A leggyakoribb tünetek: memóriazavar, térlátás-problémák, beszédproblémák, figyelemzavarok és a problémamegoldó képesség csökkenése. Viselkedészavarai az afázia vagy beszédképtelenség (76 százalék), a céltalan bolyongás (64,5 százalék), evészavarok (63,7 százalék), ingerlékenység és érzelmi labilitás (63 százalék), alvászavarok (53,8 százalék), depresszió (54,3 százalék), szorongás (50,2 százalék), tévképzetek (49,5 százalék), gátlások megszűnése (29,5 százalék), hallucináció (27,8 százalék), eufória (16,6 százalék).
| Korcsoport | A demenciás betegek aránya |
| 65–69 | 1,2% |
| 70–74 | 2,8% |
| 75–79 | 6,0% |
| 80–84 | 13,3% |
| 85–89 | 23,9% |
| 90 éves kor felett |
34,6% |
Nagy Szilvia pszichoterapeuta, pszichiáter szakorvos szerint az egészségügyben jellemzően a háziorvos találkozik először a demens beteggel. További szakorvosi vizsgálatra többnyire nem is kerül sor, mert gyógyszeres kezeléssel igyekeznek tompítani a tüneteket. Ugyan az alapállapot felmérése különböző képi és labordiagnosztikai módszerrel megtörténik, de a depresszió, koncentrációs zavar, egyéb figyelmi problémák az idősek esetében is sokszor utánozhatják a demencia tüneteit. Ha a pszichoterápia elkezdődik, fontos, hogy a hozzátartozókat alaposan kikérdezzék, hiszen ők ismerték a pácienst a korábbi életszakaszaiban, így a változásokról is ők tudnak beszámolni reálisan.
„Képzeljük csak el, hogy állunk valahol az utcán, nagy forgalom van, jönnek-mennek idegen emberek, autók, hangzavar van, furcsa szagok, illatok, el vagyunk veszve, nem találunk haza. Vagy váltsunk helyszínt, és egy idősotthonban lakunk, ahol számunkra ismeretlen, vagy félig ismerős emberek ülnek, segítenek, tesznek-vesznek körülöttünk, de nem igazán találjuk magunkat. Miért is vagyunk itt? Hogy kerültünk egy ilyen helyre egyáltalán? Kicsit olyan, mint az álom.” A hozzátartozók szempontjából pedig milyen lehet az az érzés, hogy van egy szerettünk, aki nem ismer fel minket? A legfájdalmasabb pedig az a gondolat, hogy akár velünk is előfordulhat, mi is demenssé válhatunk, különösen akkor, ha a családban genetikai halmozódásról beszélhetünk. Egy terápiában nagyon nehéz, de fel kell készíteni a családot, hogy mi ennek a folyamatnak a vége. Egy úgynevezett előgyász állapotában van ilyenkor a család, vagyis úgy gyászolnak, hogy még életében veszítik el azt a személyiséget, a szerettüket, akit megismertek, és akivel sokszor az egész életüket leélték.
Czigler István pszichológus a Magyar Kutatási Hálózat, a Természettudományos Kutatóközpont, valamint az ELTE emeritus professzora elmondása szerint a demencia kutatástörténeti kezdetei több mint száz évvel ezelőttiek, még az intelligenciakutatás úttörő szakaszából.
Európában a 60 év feletti lakosság 6%-a szenved a demencia valamelyik típusában (a 90 éven felülieknél az arány közel 30%). 2017-ben a WHO adatai szerint Európa országaiban 10 millió volt a betegek száma, ami 2030-ra várhatóan megduplázódik. Gyarmati Andrea szociológus, 2019
A vizsgálatokat különböző életkorú embereken tesztelték, és az életkor alapján meglepő következtetésekre jutottak. A hétköznapokban mindenki tisztában van vele, hogy egy idős ember értelmi képességei az idő folyamán csökkennek, de a pszichológiai tesztek ezt tudományosan igazolták is. A jelentős különbség azonban abból is adódik, hogy az idősebbek más korban jártak iskolába, mások voltak a szocializációs, és táplálkozási szokásaik. A mentális lassulás folyamata szinte elkerülhetetlen.
Írta a Magyar Hírlap
