Hogy a kormány szerint Szajakbaj Karalajev emlékezetével mennyire fontos Magyarországon tisztában lenni, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy egy magas rangú politikus, az Országgyűlés elnöke avatta azt fel.
„A legerősebb szellemi önvédelmi fegyver az emlékezet, és a Manasz kirgiz őseposz útja bizonyítja, hogy megőrizhetjük az emlékezetet, ha megtartjuk a közösséget, és megőrizhetjük a közösséget, ha nem engedjük el az emlékezetet” – fogalmazott Kövér László Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben, amikor felavatta Szajakbaj Karalajev, az őseposz énekmondójának szobrát. A mű alkotója Lantos Györgyi szobrászművész.
Kövér szerint, ha egy nép ezer éven keresztül, hosszú ideig írásbeliség híján szájhagyomány útján énekmondó hősei által, nemzedékről nemzedékre képes megőrizni ősi eposzát, akkor az a nép, vagyis itt most a kirgizek, emlékezeti nagyhatalomnak nevezhető. Szerinte a nyugati világnak nagy szüksége van az „emlékezet szenvedélyére”, mert ott „az emlékezetgyilkolásnak már neve is van, cancel culture-nak nevezik”. Ugyanezt a folyamatot ő szellemi merényletnek is hívja.
© MTI/Ujvári Sándor
És hogy mi közünk nekünk, magyaroknak Szajakbaj Karalajev szovjet-kirgiz versmondóhoz? Az Országgyűlés elnöke szerint a magyarok és kirgizek számára őseik kultuszának mély, közös gyökerei vannak, hiszen a magyarok, illetve a kirgizek ugyanazon közös közép-ázsiai ősvallást, a tengrizmust gyakorolták.
Ebből vezeti le, hogy a kirgizek rokonaink, akiknek Szajakbaj Karalajev megőrizte az emlékezetét, a nemzeti eposzát, a Manaszt.
A szoboravatáson részt vett Szuiunbek Kasmambetov, a Kirgiz Köztársaság államtitkára is, aki elmondta, hogy Szajakbaj Karalajev első külföldi szobrát avatták fel Magyarországon.
Csáji László Koppány, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója szerint
a magyaroknak nagyobbat dobban a szívük, amikor egy olyan történetet hallanak a lovas nomád világról, mint a Manasz.
A kirgiz hagyományban a Manasz című eposztrilógia foglalja el a fő helyet. Az eposzokat előadó énekeseket manasz-énekesnek, kirgiz nyelven manaszcsinak nevezik. Szajakbaj Karalajev 1894-ben született, jól ismerte a kirgiz nemzeti folklórt. Szajakbájt a közép-ázsiai nomád világ Homéroszának is nevezték.
HVG
