Számos tényező állhat annak hátterében, hogy a fiatal lányok nem a tudományos és hasonló pályákat választják, még ha a képességeik meg is lennének azokhoz. Egy friss, magyar kutatás sok más részlet mellett azt is bemutatja, az ország mely részeiben a legnagyobb, illetve a legkisebb az érdeklődés az ilyen területek iránt.
A 11. osztályos lányok jobb matematikai érdemjegyeket szereznek, mint a fiúk, ennek ellenére kevésbé vonzóak számukra a STEM (science, technology, engineering and math, azaz tudomány, technológia, mérnöki munka és matematika) pályák. Ha mégis ezeken a területen képzelik el a jövőjüket, akkor jobban érdeklik őket az olyan szakmák, ahol az emberi kapcsolatokon van hangsúly, így többek között az egészségügyi hivatásokat választják – derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetségével együttműködésben megszületett friss 1392 fős, országos, reprezentatív, a 11. osztályosok továbbtanulási terveit felmérő kutatásból, amelyet Becsei Lilla, a SOTE PhD hallgatója készített.
A felmérés rámutat arra is, hogy a mérnökként dolgozó édesanyák példája alig játszik szerepet a lánygyermekeik pályaválasztásakor. Közülük a megkérdezettek mindössze 2,5 százaléka mondta azt, hogy ő is mérnök lenne, akárcsak az anyukája.
„Rengeteg változó körülmény befolyásolja a mai 11. osztályosok pályaválasztási döntéseit. Az ugyanakkor általánosan kijelenthető, hogy akár gimnáziumba, vagy szakképzési intézménybe járnak, a diákok többsége szeretne felsőoktatásban továbbtanulni. A pályák azonban mind a fiúknál, mind a lányoknál hátrébb sorolódnak a lehetőségeik számbavételekor. Utóbbiaknál még jobban is, mint az a megszerzett tudásuk, érdeklődésük alapján indokolt lenne” – fejti ki Becsei Lilla, aki hozzáteszi, hogy sok más mellett az iskolatípus és a regionális különbségek is látványosan hatnak a tanulók pályaválasztási elképzeléseire.
A kapott válaszok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a gimnáziumba járók mindössze 15 százaléka gondolkodik abban, hogy STEM területen folytassa a tanulmányait, csak a technikumok esetében jobb az arány kissé. Ott a megkérdezettek 22 százaléka döntene a műszaki felsőoktatási képzések mellett. Geográfiailag pedig a közép-dunántúli 11. osztályos fiatalok körében nagyobb az érdeklődés a STEM iránt, míg a dél-alföldiek és a dél-dunántúliak esetében a legkisebb. Budapest a középmezőnyben található ebben az összevetésben.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a matematikai önbizalom a 11. osztályos fiúkban erősebb, mint a hasonló korú lányokban. Ők a viszonylag gyengébb matematika osztályzataik ellenére is úgy érzik, mások jobbnak tartják őket ebben a tantárgyban.
„Ebben ugyanakkor részben szerepe van a szülői mintának is. A szülők közül jellemzően az apák dolgoznak STEM területen, a megkérdezett tanulók több mint 15%-ának STEM területen dolgozik az édesapja. Míg az anyáknak mindössze 2,6 százalékát sorolhattuk STEM foglalkozási területre. A felmérés azt tárta fel, hogy a mérnök anyukák lányai szinte minimális mértékben választják a STEM-et továbbtanuláskor. A szülői minta, ezen belüli is a női minta – a pályaismereten túl – hatással van egy lány matematikával és műszaki tudományokkal kapcsolatos viszonyára” – jegyzi meg Frank Péter, az EJMSZ Kutatás munkacsoportjának vezetője.
A lányok hiába teljesítenek jól a műszaki és természettudományos tantárgyakban, mégsem a mérnökség jár a fejükben, amikor a jövőjükön gondolkoznak. Sokkal közelebb érzik magukhoz például az orvosi, egészségügyi pályákat, amelyekben kitüntetett szerep jut az emberi kapcsolatoknak.
A 11. osztályosok pályaválasztási attitűdjeit átfogóan vizsgáló panelkutatás újabb mérésekkel folytatódik jövőre, hogy még több tényadat álljon rendelkezésre erről a generációról.
HVG
