Neveket nem említett, így aztán mindenki találgathat, kik lehettek.
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak „nem nyilvános” kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában.
„Nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok egy sor magas rangú, nagyon ismert vezetője (tett így). Beleértve egy nagyon ismert nyugati ország bizonyos vezetőjét, aki többször, különböző csatornákon keresztül (…) küldött olyan jelzéseket, hogy miért ne találkozzunk és beszéljünk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal” – mondta a miniszter. Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó politikus az elmúlt fél év alatt háromszor próbált három különböző csatornán keresztül erre vonatkozó jeleket küldeni, holott lenne lehetősége a közvetlen kapcsolatfelvételre „a moszkvai kollégájával”.
Lavrov szerint Moszkva kész a párbeszédre – a háborúért azonban ismét a nyugati országokat tette felelőssé, nem említve, hogy Oroszország volt az, amely lerohanta Ukrajnát.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közben újságíróknak elmondta: a Kreml szoros figyelemmel kíséri az EU terveit, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna és Moldova csatlakozásáról, bár ezek évekig is elhúzódhatnak.
Peszkov szerint a döntés, hogy Georgia EU-tagjelölti státust kapott, „Oroszország bosszantására” irányuló kísérlet. Azt azonban elismerte, hogy ez mind Georgiának, mind Ukrajnának, mind Moldovának abszolút szuverén ügye.
HVG
