Elkészült a kormány energiaterve, amely ahhoz kell, hogy az EU-s helyreállítási alapból jöhessenek pénzek, és adtak kemény két hetet a nyári szabadságok idején a felügyelettel megbízott civileknek az értékelésre. A terv szerint a kormány jókora összegeket költene az energiatakarékosság és a megújulók támogatása helyett a gázinfrastruktúra fejlesztésére, az állami MVM és Mészáros Lőrinc Opusa fejlesztéseire pedig EU-s pénzt kérnek.
Eközben egyre valószínűbb, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, ám kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt elkészülnének. A mátrai lignit határidőn túli égetésével ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet.
Ha már energiaügyek: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és a Roszatom ugyan bemondták, hogy indulhat Paks II. kivitelezése, de hamar kiderült, hogy a teljes beruházás megindításhoz szükséges érdemi engedély még mindig nincs meg. És azt is elrendezték egy rendelettel, hogy Szijjártó felügyelheti a Paks II. Atomerőművel kapcsolatos kifizetéseket, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva.
Ezúttal még csak decemberig sem kellett várni: már augusztusban átírták a nem túl rég elfogadott 2024-es költségvetést. A 2023-as büdzsét pedig eddig 31 alkalommal módosították – megnéztük, hogyan írták át újra és újra.
Pedig eközben csúnyán beleragadtunk a recesszióba. A kormány próbálja lelkes cselekvőnek mutatni magát a gazdaságpolitikában, csakhogy a lépései között van több látszatintézkedés, minimális hatású változtatás és jó sok megszorítás, amit még csak véletlenül sem neveznének megszorításnak. Az egyetlen jó hír ebből az, hogy valószínűleg mélyebbre már nem kerülünk, mert ennél mélyebben nem lehetnénk – hamarosan legalább a számok jobbak lesznek.
Sikeres modernizáció helyett tönkrement a Tungsram izzógyár. A tavaly év vége óta tartó felszámolás most jutott el oda, hogy megjelent a felszámoló árverési felhívása a cég kisvárdai telephelyére, az ottani üzemi berendezésekre, továbbá a repülőgép-karbantartással foglalkozó Aero Space Power Kft. 67 százalékos üzletrészére. Mindennek a kikiáltási ára 1,8 milliárd forint, ami nem túl nagy pénz ahhoz képest, hogy az állami Eximbank több lépésben összesen nagyjából 65 milliárd forintra jegyeztetett be jelzálogjogot a cég vagyonára. Vagyis a felszámolás legnagyobb vesztesei az adófizetők lehetnek.
Mindebből az még nem következik, hogy a Tungsram-csoportnak ne lenne vagy ne lett volna tetemes vagyona. Csak épp nem tudni, jelen állás szerint az mennyiben fedezi az óriási állami hiteleket. Az pedig nyitott kérdés, mi történik a Tungsram-csoport központi, budapesti, Váci úti ingatlanával, amely máig a fő cég, a Tungsram Operations Kft. tulajdona. Az ingatlant az Eximbank és több százmillió forintnyi helyi adót követelő önkormányzatok jelzálogjoga terheli.
A hét képe: Jevgenyij Prigozsin repülőgépének roncsai – a Wagner magánhadsereg vezetője napra pontosan két hónappal a kudarcba fulladt puccskísérlete után halt meg, egyelőre tisztázatlan, de minimum nagyon gyanús körülmények között.
Kizárólag bukott és/vagy nyíltan Putyin-párti vezetőket hívott meg Orbán Viktor az augusztus 20-i ünnepségre. És ugyan ennek a legbombasztikusabb magyarázata az, hogy más nem nagyon áll már szóba vele, van egy ennél sokkal gyakorlatibb ok is: egyre intenzívebbek a keleti gazdasági kapcsolataink.
Azerbajdzsán például a terv szerint pár éven belül megépíti a vezetékét, amely Magyarországon át szállíthat szélerőművekkel megtermelt tiszta energiát, és sok gázt is veszünk tőlük. Üzbegisztántól a nukleáris energia nyersanyagait remélheti a kormány, Türkmenisztánnal pedig azért próbál jó kapcsolatot fenntartani, mert a türkméneké a világ egyik legnagyobb földgázkészlete, épp csak csővezetékük nincs hozzá. És persze ott van Törökország is, amely ezután már nem csak tranzitországként, hanem eladóként is megjelenik a magyar energiaellátásban.
Egyre jobban elszállnak az üzemanyagárak, nemcsak Magyarországon, hanem szinte az egész világon. Az olaj drágulása globális probléma, főleg mert Szaúd-Arábia és Oroszország visszafogja a termelést – de erre azért itthon rátesz egy lapáttal az, hogy a forint most gyengébb, mint néhány hónapja volt.
Januártól aztán majd jön a jövedéki adó emelése, bruttó 40 forinttal. A benzinkutasok már most kérik a kormányt, hogy az adóemelés gyakorlati megvalósítása legyen egy kicsit kíméletesebb, de a költségvetés szorult helyzetében kicsi a mozgástér. Úgy tűnik mindenesetre, hogy az árak emelkedése ellenére az üzemanyag-fogyasztás alapvetően nem csökken, sőt az autósok szokásai sem változtak.
Az Újlipótvárosban élők egyre többet panaszkodnak a Carl Lutz rakparton állomásozó hajókra. A legtöbb gondot azok okozzák, amelyek nemcsak sétahajózást, hanem korlátlan italfogyasztást is kínálnak. Augusztustól az önkormányzat rendelettel korlátozta az itt állomásozó hajók számát. A kerület vezetése azt közölte: a jegyzőnek eddig kötelező volt mérlegelés nélkül nyilvántartásba vennie az ilyen kereskedelmi tevékenységet.
A nyár vége nem csak sok turistát hozott, hanem egy újabb durva hőhullámot is. Összegyűjtöttünk tippeket arra, miként alkalmazkodhatunk, és élhetjük túl az extrém hőséget. Persze, ha így folytatjuk, akkor Budapesten és az Alföldön hamarosan az egész nyár egyetlen egybefüggő hosszú hőhullámos időszak lehet.
A magántőkealapok nem tartoznak annak a törvénynek a hatálya alá, amely megszabja, hogy mely szervezetek tényleges tulajdonosait kell az adóhivatal által vezetett listára rávezetni és adott esetben nyilvánosságra hozni – közölte Fónagy János, a gazdaságfejlesztési miniszter helyettese rövidel azután, hogy a listáról hirtelen eltűntek a magántőkealapok befektetői. Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója ezt egyszerűen az offshore-t kiváltó modern pénzmosás legalizálásának nevezte.
Az, hogy kik a magyarországi cégek tényleges tulajdonosai (a 25 százaléknál nagyobb tulajdonrész számít ennek), elvileg nyilvános, a gyakorlatban viszont nem az. Az pedig, hogy a magántőkealapok gazdáit nem tüntetik fel a listán, az uniós szabályokkal ellentétes lehet, de az EU-s hatóságok eddig nem jelezték, hogy baj lenne.
HVG
