Itthon: A külügy szerint madárraj okozta az akár milliárdos kárt az állami Airbus A330-asban augusztus 20-án, de történt még más is

Augusztus 20-a óta a földön vesztegel a kormányzati teherszállító gép, az Airbus A330, amelyik a nemzeti ünnepen, a délelőtti légiparádé részeként alacsonyan szállva áthúzott a Duna felett, de az út közben súlyosan megrongálódott – tudta meg a hvg.hu. A gép még rendben leszállt a szűk egy órás út után, ám a landolás utáni átvizsgáláskor kiderült, hogy az egyik hajtóművét komoly kár érte:

megsérültek a hajtóműlapátok, és talán kárt szenvedett a hajtómű belső szerkezete is.

“Az Airbus A330-as repülőgép madárral ütközött, amely ütközés nem veszélyeztette a repülőgép biztonságos működését” – erősítette meg kérdésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium a sérülés tényét, annak okát is megjelölve. Erről írt a 24.hu is, csak a WizzAir közlése alapján. A gépet ugyanis a WizzAir üzemelteti, de annak tulajdonosa az állam, vagyonkezelője pedig tárca alá tartozó cég, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség.

Mivel a hvg.hu-hoz olyan információk jutottak el még csütörtökön, hogy a hajtómű sérülései igen komolyak, ami hosszadalmas és legfőképpen drága, akár milliárdos nagyságrendű összegbe kerülő javítást valószínűsített, megkérdeztük a tárcát a sérülés mértékéről, a javítás várható költségéről és arról is, hogy a csaknem egy hete veszteglő gép mikor repülhet újra.

Azt válaszolták, hogy “a tervek szerint a menetrend szerinti üzemelés jövő héten visszaáll, amelyről a repülőgép tulajdonosa és a Wizz Air tájékoztatta az érintett partnereket”. A kár nagyságáról és a javítás költéségről nem közöltek azonban részleteket, csak annyit jegyeztek meg, hogy “a sérülés további elemzése már a hajtóművet gyártó Rolls-Royce szakembereinek bevonásával történik.”

Egyáltalán nem mindegy, hogy az állami tehergép mennyit vesztegel a földön. A javítás költségét ugyan a biztosító fizeti, de a gép átmenetileg nem termel pénzt, mivel kiesik a piaci teherszállítás. Az Airbust ugyanis mintegy 17 milliárd forintért vásárolta 2020-ban a kormány, hogy a koronavírus-járvány idején egészségügyi felszerelést hozzon vele Magyarországra. Később bérfuvarozásra álltak át vele, és ez például tavaly 1,6 milliárdos profitot hozott az államnak.

Az állami Airbus általában hetente többször is Kínába illetve Kazahsztánba repül árut hozni-vinni, de a Flightradar repülésfigyelő oldal adataiból is látszik, hogy 20-án volt a gépnek egy tervezett, a kínai Hangzhou-ba tartó teherfuvara, de a járatot törtölték, és azóta sem szállt fel a gép:

A hvg.hu úgy tudja, az Airbus A330-200F típusú repülőgéppel az augusztus 20-i, délelőtti bemutató alatt semmilyen rendkívüli esemény nem történt miközben kétszer is áthúzott a Duna belvárosi szakasza fölött. A bemutató végén, a második alacsony áthúzásból történő emelkedés közben viszont ahogy a külügyi tárca is megerősítette, egy kisebb testű madárral ütközött a gép.

Azt nem tudni, hogy a személyzet ezt észlelte-e, de a nyomait a leszállás utáni szokásos ellenőrzés során egyből észrevették a gép orrkúpjának környékén. A kötelező eljárás az, hogy indulás előtt és leszállás után körbejárják a gépet és alaposan szemügyre veszik a fontos részeket: a futóműveket, a szárnyakat, vezérsíkokat, a különböző szenzorokat, a gép burkolatát és a hajtóműveket is. Ez most is így történt, főleg, hogy később a gép már menetrend szerinti járatot teljesített volna Kínába.

A hvg.hu megtudta: az ellenőrzés során vették észre, hogy a madárütközés nyomain kívül az egyik hajtómű elején található lapátsor egyik lapátján is van sérülés. Erre utalt a KKM is a hvg.hu-nak küldött válaszában: “A landolást követően az ilyenkor kötelező teljes körű átvizsgálás megtörtént, melynek során a hajtóműben találtak sérüléseket a szakemberek, ezért a repülőgép jelenleg javítás alatt áll.”

A sérülés jellegéből információink szerint a szakemberek arra következtetnek, hogy ezeket nem madár, hanem valami kisebb, de szilárd és kemény tárgy okozhatta. Bár a hvg.hu-hoz eljutott olyan feltételezés is, miszerint a sérülést egy a rendőrség, vagy az esti tűz- és fényjátékot bemutató cég drónja is okozhatta, ez szinte biztosan kizárható. Ehelyett a

a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a földön szívhatott be a hajtómű valamilyen követ, vélhetően a futópálya, vagy valamelyik gurulóút burkolatáról.

Vélhetően ez az esemény már a leszállás után történhetett. Az általunk megkérdezett szakértők ugyanis elmondták: az Airbus A330-ason – a gázturbinás sugárhajtóművel szerelt többi géphez hasonlóan – rengeteg műszer figyeli folyamatosan a Trent 772B-60 hajtóművek paramétereit. Ezek egyike a hajtómű vibrációját figyeli. Márpedig, ha egy hajtómű lapátsorából egy vagy több lapát megsérül, akkor az a hajtómű azonnal rendellenes vibrációba kezd a kiegyensúlyozatlanság miatt.

A körbefutó, 26 lapátból álló, 2,47 méter átmérőjű, teljesen kiegyensúlyozott lapátkoszorú több ezres percenkénti fordulatszámmal forog. Ha csak egy lapát is megsérül, a magas fordulatszám következtében fellépő cenrifugális erő megváltozik, az addigi kiegyensúlyozottság megszűnik és a hajtómű azonnal rázkódni-vibrálni kezd. Komolyabb sérülés esetén ezt fizikailag is érzik a pilóták és persze az utasok is, viszont kisebb sérüléskor akár az is előfordul, hogy nem is észlelik a vibrációt, csak az említett műszer jelzi a pilótáknak, hogy gond van a hajtóművel.

Csakhogy a magyar Airbus esetében a repülés teljes ideje alatt (még a madárütközés után is) minden rendben volt a hajtóművekkel, hiszen, ha a műszerek alapján, vagy fizikailag bármi rendelleneset észlelt volna a személyzet, egyből be kellett volna fejezniük a bemutatót és haladéktalanul vissza kellett volna térniük a repülőtérre. De semmi rendellenes nem történt, a sérülést csak a hajtóművek leállítása után észlelték, így vélhetően valóban a leszállás utáni guruláskor károsodhatott a hajtómű.

A repülőgépek madárral ütközése egyébként, ha nem is mindennapos, de nem is szokatlan a repülésben. Ezek az esetek leginkább a repülőterek közelében, fel- illetve leszálláskor történnek, leginkább néhány tíz méteres vagy párszáz méteres magasságban. Épp ezért a nagyvárosok fölötti bemutatók esetén az egyik legnagyobb veszélyforrást a madárütközés jelenti.

Ugyanis azok a sugárhajtású gépek, amelyek normál repüléskor a város fölött már 2-3 ezer méteres magasságban repülnek a bemutatók során 150-200 méteres magasságban repülnek – ilyen alacsonyan pedig sok a amdár. A Duna feletti alacsony áthúzáskor az Airbus 330-as a Flightradar repülésmagasságot rögzítő adatsora szerint a legalacsonyabban 160 méteren (525 láb) járt:

A bemutató programsorának (az egymást követő áthúzások) jellege miatt egyébként a részt vevő különböző típusú, így nagyon eltérő méretű és sebességű repülőeszközöknek több tíz percet kell eltölteniük az úgynevezett várakozási légtérben körözve, ez is növeli annak lehetőségét, hogy madárrajjal találkozzanak.

A budapesti légibemutatók esetén a várakozási légteret és így a bemutatóra érkező gépek útvonalát legnagyobb biztonságra törekedve jelölték ki, ezért van az, hogy mindig délről, a Csepel-sziget irányából érkeznek a légiparádék alkalmával a Duna fölött áthúzó katonai helikopterek, a sugárhajtású szállító- és vadászgépek, valamint az utas- és teherszállító polgári repülőgépek.

Ugyanis a fővárostól északra-északnyugatra hegyes-erdős a terep és a szlovák határ is viszonylag közel van. Ezzel szemben a Csepel-sziget sík, vannak nagyobb, lakatlan területek, ott van a tököli repülőtér, de a Ferihegyi reptér is közelebb van. Ez jobb, mintha egy esetleges műszaki probléma esetén északról – végig sűrűn lakott területek fölött megközelítve – kellene elérni a futópályát. Az Airbus A330 augusztus 20-án délelőtt a Flightradar szerint ezt az utat járta be: