A régészeti helyszínek hallgatása fényt deríthet a múltra

A régészeti helyszínek hallgatása fényt deríthet a múltra

Rögzítve, hogy a hangok hogyan lépnek kölcsönhatásba a különböző szerkezete között, megtudható mire tervezték, és milyen aktivitások történhettek az azt körbevevő területen. Jordan és a csapata a Görögországban, az Athéntól körülbelül 160 kilométerre fekvő Lykaion-hegyen lévő ókori Zeusz szentélyt vizsgálta

2015 és 2022 között végzett 4 rögzítési munkamenet során lejátszottak előre felvett hangokat, amik a fehér zajtól az emberi beszédig terjedtek, a helyszín különböző pontjain. Ezeket a hangokat a helyszín egy másik részén vették fel két egymáshoz közel elhelyezett mikrofonnal, hogy utánozzák az emberi füleket (biaurális felvétel). Aztán digitális eszközök segítségével értékelték a különböző pontokban hallott hangfrekvenciát és tisztaságot. Összesen csak 2022-ben több, mint 1600 felvételt készítettek, és a kutatócsapat elemezte a több tucat hang kapcsolatot a szentély különböző pontjain.

Például más régészek azt vetették fel, hogy a helyszín arénájából származó hangok könnyen hallhatók lehetnek egy nyugatra lévő domboldalról. Ennek hatására történt felvételeik azt mutatták, hogy az aréna felszíne valóban visszaveri a hangot az arénánál lévő közönség számára is és azok számára is, akik összegyűlhettek a hegyoldalon. Ez azt jelenti, hogy a domboldal egy fontos megfigyelő helyszín lehetett. Érdekes módon a hangszórók és a mikrofonok pozíciójának megcserélése azt mutatta, hogy a domboldalról származó hang szintén tisztán hallható az arénában. Ez fontos lehetett, ha a helyszínt valóban megfigyelők használták. Abban az időben a megfigyelés rituális kontextusban nagyon aktív volt; csere volt az atléták és azok között az emberek között, akik aktuálisan a szertartást vezették. Tehát szükségük volt a tömegre, mint ennek a kölcsönös kapcsolatnak része.

Kisebb skálán is mértek hangot. Egy félkör alakú épület egy romja azt mutatta, hogy valószínűleg megerősítette egy egyén mozdulatait a területen, és egy unikális fokozott hangkörnyezetet hozott létre a szentélyben.

A félkör alakok a hellenisztikus építészetben ritkák, de előfordulnak. Gyakran szentélyben találhatók fogadalmi felajánlásnak szánt hely számára, így egy konkrét adományozónak, vagy egy konkrét istenségnek lehetett szentelve – ez egy lehetőség.

Jordan azonban nem tanácsolja, hogy ilyen korai eredményekből túl sok konklúziót vonjunk le. Még nincs elég bizonyíték arra, hogy a szónikus hatások, amiket felfedeztek, szándékosak voltak. Még ha szándékosak is voltak, a mi modern magyarázatunk lehet, hogy eltér az ott élő ókori görögökétől. Jordan azt mondja, hogy amikor az embernek van egy eszköze és egy adathalmaza, ami objektíven alátámasztja a tapasztalatait, könnyű azt gondolni, hogy egy ókori embercsoport is ugyanezt tapasztalta. Ez annyi olyan faktort nem vesz számításba, aminek csak a felszínét kapargatjuk a kulturális kapcsolatok tekintetében. Például nem tudjuk, hogy azok a mennydörgő hangok a szentélyben tiszteletet, vagy félelmet kelthettek.

Írta a Magyar Hírlap