Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, politológus akár rendes ember is lehetne, s akkor kivívná a tárgyszerűséget értékelő jobboldali hírfogyasztó rokonszenvét. Megkockáztatom, felkészültsége alapot adhatna erre, ám jellem dolgában már nem áll ilyen jól. Akkor is mindenáron Orbánba akarja törölni a cipőjét, ha nincs rá érve, legfeljebb meglévő jogi szövegek értelmezésével akar fölébe kerekedni annak, aki az írott joggal érvel. Azt gondolom, ez súlyos jellemhiba. A saját megalapozatlan feltételezéseiből kiindulva akarja félrevezetni az olvasót, a nézőt, csak éppen köze nincs a valósághoz. Illetve Szentpéteri úgy gondolja, hogy van. Sőt, szerinte az a valóság, amit ő állít. Például az uniós vétó estében.
Ha mindez igaz volna, akkor Orbán már régen nem lehetne kormányfő. Miközben Szentpéteri négy ciklus óta következetesen be akarja bizonyítani, hogy a miniszterelnök hibát hibára halmoz, ezzel szemben Gyurcsányról rendszerint nyájasan, sőt simogatóan beszél. Szentpéteri üzenete mindig az, hogy Gyurcsány és az EU frankó, Orbánnak meg már rég a levesben kellene lenni. És elképedve veszi tudomásul, hogy még mindig nincs ott. S ő tudja a legjobban, hogy egy darabig még nem is lesz.
Mindez azért jutott eszembe, s azért bocsátottam előre, mert Orbán Viktor pénteki rádióinterjúja kapcsán Szentpéteri jogászkodó szómágiával illette a miniszterelnököt. A szómágia többlete az a mágikus cselekményekhez képest, hogy kimondja célját, és ezzel mintegy magában hordja teljesülését. Legegyszerűbb formái egyszerű felszólítások, parancsok, óhajok a mágiával befolyásolni kívánt személyhez, tárgyhoz, természetfeletti lényhez. Ilyen „spontán kívánságok” a mindennapi mágia sokféle szituációjában előfordulnak. Például árpagyógyító eljárás része lehet az „Árpám múlj el!” óhaj, vagy a patkányküldő cselekményt kísérheti a „Takarodjatok a háztól!” parancs. Az egyszerű mágikus parancsok, kívánságok körébe tartoznak a mindennapi nyelv átokformulái, szitkozódásai. Az eredeti funkciójában használt átok tulajdonképpen rontó célú, rossz szándékkal elmondott ráolvasás.
Ezzel a ráolvasással próbál dolgozni Szentpéteri, amikor szinte megbotránkozik azon, hogy Orbán azt mondja az interjúban, hogy vétó, mint olyan nem létezik.
Szó szerint a miniszterelnök ezt mondta: „Olyan, hogy vétó nincs. Magyarország meg fog akadályozni döntéseket, de nem vétózik. Az Európai Unió alapszerződése ezt a szót nem is ismeri. Tehát filozófiainak tűnik ez a dolog, de ennek a nemzeti függetlenség szempontjából jelentősége van. Azt mondja az unió szabályzata vagy alapszerződése, hogy vannak bizonyos témák, tárgykörök, amiben csak akkor jön létre döntés, ha minden tagállam egyetért. Tehát nem arról van szó, hogy valakik hoztak egy döntést, és mi azt megvétózzuk, hanem hogy nélkülünk nincs döntés. Tehát mi nem ellene vagyunk valaminek, hanem miután nincs egyetértés a tagállamok között, nem jött létre közös álláspont, ezért nem is tudja senki azt megakadályozni, hiszen nem létezik ilyen álláspont. (…) Nem szabad engedni, hogy beleszorítsanak bennünket egy olyan helyzetbe, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen azért, mintha mi megakadályoznánk a mások által már meghozott döntések végrehajtását. Nincsenek ilyen döntések!”
És akkor nézzük Szentpéteri aljas értelmezését, amibe – képzeljék el – még Putyin is belefér. Az uniós alapszerződés és Putyin egy lapon, miközben szerinte Orbán a vállalhatatlan.
Szentpéteri így fogalmaz a Hírklikknek: „Orbán úgy gondolhatja, ő megmondja, mi legyen, és azután természetesen az fog történni. Ezzel szemben, amikor többszereplős helyzet(ek)be kerül – s az EU-ban ilyen a terep – és előre tudja, hogy az álláspontjával egyedül marad, akkor inkább napirendre sem vetetné az adott témát. Mint ismert, jelen esetben Ukrajna támogatásának, illetve uniós csatlakozási folyamatának az elindítása az, amit a decemberi uniós csúcson megvitatnának és amiről szavaznának a tagországok vezetői. Orbán ellenzi mindkét Ukrajnával kapcsolatos lépést, s most azt akarja elérni, hogy egyáltalán ne vegyék napirendre azokat. – Szentpéteri szerint azonban, ha ezt elérné, akkor az történne, amit eleve akar, azaz, hogy ne születhessen döntés a két kérdésben. Ez valójában a demokráciaellenes felfogásáról tanúskodik. – Az történne, amit nem is ő, hanem Vlagyimir Putyin akar, ő csak megtenné ezt a szívességet az orosz elnöknek” – mutatott rá Ricsi úr.
Szentpéteri ezek után csak azt akarhatja, hogy küldjünk sok pénzt és fegyvert Ukrajnába. S ha Orbán ezt nem akarja, akkor töröljük bele a cipőt.
Gondoljuk csak át még egyszer. Tényleg lehetne rendes ember Szentpéteri Nagy Richárd?
A szerző szerkesztő
Írta a Magyar Hírlap
