Minden közterületnek megvan a maga gazdája, akinek tisztán kell azt tartania. Tartoznak útszakaszok az önkormányzatokhoz, a közútkezelőhöz, a társasházak lakóihoz és a családi házban élőkhöz is. A takarítást pedig nem pusztán esztétikai kérdés, ha megsérül valaki az el nem takarított hó miatt, kártérítésre kötelezhető a terület kezelője!
A legtöbb út a Közúthoz tartozik.
Az országos gyorsforgalmi, fő- és mellékutak üzemeltetéséért és fenntartásáért a Magyar Közút Nonprofit Kft. felel. Ez több, mint 31.000 kilométernyi útszakaszt jelent. Folyamatosan figyelik az időjárás-előrejelzést, és ha az alábbi feltételek teljesülnek, nekilátnak a hó eltakarításának:
- ónos eső esetén csak akkor állnak neki sózni, ha már elállt az eső;
- ha havazni kezd, addig nem állnak neki a takarításnak, amíg 3–5 centiméternyi le nem esett, ez alatt csak sóznak;
- a hótorlaszok eltakarításának csak akkor állnak neki, ha nincs szél.
A weboldalukon olvasható tájékoztatás szerint mintegy 700 munkagépet tudnak bevetni ha havazik, tehát egy gépre átlagosan nagyjából 40 kilométernyi út jut, ekkora területet, a fel- és levonulásokkal, só- és üzemanyag-feltöltésekkel együtt két-négy óra alatt tesznek meg, ennyi idő alatt pedig intenzív havazás esetén újra megmaradhat a hó a burkolaton.
A fővárosi utakat az FKF tartja karban.
Budapesten a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. látja el a járdák, lépcsők, bicikliutak és a szilárd burkolatú utak hóeltakarítást és síkosságmentesítését. Ez több, mint 3000 kilométernyi útszakaszt jelent. Az FKF szigorú prioritási sorrendben takarítja el a havat: először jönnek a hidak, felüljárók, az autópályák és a fő közlekedési utak fővárosi bevezető szakaszai, majd az autóbuszvonalak hegyvidéki szakaszai és egyéb közösségi közlekedési útvonalak, ezt követően pedig a kórházakhoz, rendelőintézetekhez, a lakossági ellátást biztosító logisztikai bázisokhoz vezető utak következnek. A mellékútvonal-hálózaton csak a főutak rendbetétele után kezdődhet meg a munkavégzés – írják a közleményükben.
A megállókban megint más a hó eltakarításáért a felelős.
A fővárosban a tömegközlekedési járművek megállóit a BKV Zrt. vagy egy általa megbízott alvállalkozó takarítja, más városokban pedig az ott működő közlekedési cégek vagy az általuk megbízott alvállalkozók.
Vidéken az önkormányzatok a felelősek.
A fővároshoz és a közúthoz nem tartozó területek a helyi önkormányzatokra vannak bízva. Ez alól kivétel a házak előtti járdaszakasz, amelyet mindenhol – a fővárosban és vidéken is – az ott lakóknak kell eltakarítaniuk, vagy nekik kell megbízniuk ezzel a feladattal valakit.
A saját házunk táján nekünk kell takarítanunk.
A jogszabályok értelmében a házak, ingatlanok előtti járdák síkosságmentesítése a tulajdonos kötelessége, egészen az út szegélyvonaláig. Társasházak esetén a lakóközösségeknek kell gondoskodnia a hó eltakarításáról. Arra is érdemes figyelni, hogy a törvény szerint a takarításhoz tilos nátrium-kloridot, vagyis sót használni a járdákon és a telkeken belül is! Azt sem árt tudni, hogy a fővárosban egy rendelet értelmében a járdáról letakarított havat a 8 méternél szélesebb kocsiutak esetében az úttest szélére lehet tolni, a csatornalefolyó szabadon hagyásával. Az ennél keskenyebbeknél a havat a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogosok számára 1,5 méter széles terület szabadon maradjon.
Aki elcsúszik az el nem takarított havon, kártérítésre jogosult.
Az esetleges kártérítési igény érvényesítésének módját az határozza meg, hogy kocsival vagy gyalogosan ért valakit baleset – írja a D.A.S. jogvédelmi biztosító. Abban az esetben, ha bizonyítható, hogy valaki a jég- és hómentesítési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a törvény értelmében kártérítési kötelezettsége áll fenn. Már csak meg kell találni, kihez is tartozik a terület, ahol megsérültünk. Ebben segíthet a fenti felsorolás. Fontos tudni, hogy a balesetet, sérülést szenvedőnek kell bizonyítaniuk, hogy mikor és hol történt az eset, ahogy a felelős felkutatása is az ő feladata. Éppen ezért a baleset után érdemes minél több bizonyítékot rögzíteni a helyszínen. A kártérítés, sérelemdíj iránti igényt és az ezekhez kapcsolódó bizonyítékokat írásban kell benyújtani a terület tisztán tartásáért felelős cégnek, személynek.
Írta a Magyar Hírlap
