Az intézkedést az ukrán függetlenség napjához időzítve hozták meg.
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Szankciók újabb körét jelentette be csütörtökön az Egyesült Államok orosz kormányzati tisztségviselők, orosz állami szervezetek ellen ukrán gyerekek erőszakos elhurcolására hivatkozva. A szankciók részeként vízumkorlátozásokkal sújtanak több orosz hivatalos személyt, akinek köze volt ukrán gyerekek átszállításához a megszállt herszoni régióból a Krímbe.
Emellett az amerikai kormány gazdasági büntetőintézkedéseket is hozott az áttelepítések miatt számos orosz régió – Belgorod, Kaluga, Rosztov és a Csecsen Köztársaság – emberi jogi biztosai, a csecsen kormány vezetője és más csecsenföldi illetékesekkel szemben. Az indoklás szerint ezek a személyek hozzájárultak a gyerekek elszállításához Ukrajnából, valamint ahhoz, hogy orosz állampolgárok adoptálják, vagy csecsenföldi táborokban helyezzék el őket.
Szintén büntetőintézkedés alá került a Krím félszigeten gyerektábort üzemeltető orosz költségvetési szervezet, az Artek nemzetközi gyerekközpont, valamint a csecsen vezető, Ramzan Kadirov gyerektáborokat fenntartó szervezete, az Ahmad Kadirov Alapítvány.
A ukrán függetlenség napjához időzítve meghozott szankciók alapján az érintettek minden amerikai fennhatóságú területen tartott vagyonát befagyasztják.
A háborúban érintett ukrán állampolgárságú gyerekek sorsa téma volt csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén is, ahol Thomas Linda-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet úgy fogalmazott, az Egyesült Államok nem fogja tétlenül szemlélni, hogy Oroszország háborús, valamint emberiesség elleni bűnöket követ el. Az orosz küldött, Vaszilij Nebeznia hazugságnak nevezte a nyugati országok állítását ukrán gyerekek elhurcolásáról, szavai szerint az érintetteket az orosz hatóságok „megmentették”. Ezzel szemben épp ez az az ügy, ami miatt márciusban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnökre és gyermekjogi biztosára, Marija Lvova-Belovára a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság.
HVG
