Jobbról és balról is támadják a francia köztársasági elnököt.
Emmanuel Macron az Elysée-palotába hívta meg Haïm Korsia francia főrabbit, hogy a hanuka kezdetén gyújtsa meg az első gyertyát a nyolcból. A történelmi Salle des Fêtes-ben rendezett zsidó szertatás ürügye az ünnep kezdete mellett Macron kitüntetése is volt, amelyet az antiszemitizmus elleni erőfeszítéseiért kapott.
Az állam és az egyház szétválasztását halálosan komolyan vevő Franciaországban azonban Macron gesztusa nemhogy nemtetszést, de egyenesen közéleti vihart váltott ki. A francia elnököt jobb- és baloldalról is elítélték, és a közösségi médiában felháborodott posztok és kommentek jelentek meg róla, és mind arra futottak ki, hogy Macron hatalmas baklövést követett el azzal, hogy a vallást beengedte az elnöki palota szekuláris terébe.
„Amennyire én tudom, ez az első alkalom, hogy ez megtörtént. Ez a szekularizmus megsértése” – mondta David Lisnard, a jobboldali ellenzék prominens alakja, Cannes polgármestere. „Az Elysée nem a vallás helye. A szekularizmusban nincs kompromisszum” – figyelmeztetett Carole Delga szocialista politikus. A szélsőbaloldali Alexis Corbière pedig azt kérdezte, hogy vajon más vallásokkal is megteszi-e ugyanezt az elnök, utalva arra, hogy ez mennyire veszélyes spirál.
A francia zsidók sem igazán tudtak mit kezdeni a helyzettel. „Nem lenne szabad megengedni, hogy ez újra megtörténjen” – mondta az egyik zsidó vezető, Yonathan Arfi, hozzátéve, hogy a francia zsidók a szekularizmusban mindig is a biztonság és a szabadság zálogát látták. „Bármi, ami gyengíti a szekularizmust, gyengíti a zsidóságot is” – fogalmazott.
A „szekularizmus” eszméje 1905-ben emelkedett törvényi szintre Franciaországban, rögzítette a hit szabadságát, de véget vetett az állami szerepvállalásnak az egyházban, ennek egyik eredményeként a vallási jelképek eltűntek minden középületről. A törvényt azóta a modern Franciaország egyik sarokkövének tekintik.
HVG
