Nem importálnak gyémántot Oroszországból a G7 nagyhatalmak (USA, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Kanada), amelyek ellenőrzőrendszert hoznak létre arra az esetre, ha valaki megszegné a január elsejétől érvényes behozatali tilalmat.
Március elsejétől már olyan gyémántot sem szabad bevinni a G7 államokba, amelyeket Oroszországban bányásztak, de más országban csiszoltak – írja a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az oroszok előszeretettel játszák ki a szankciókat úgy, hogy harmadik államon keresztül értékesítik a nyersanyagokat. Szeptember elsejéig kell létrehozni az ellenőrzőrendszert, amelynek alapján vissza lehet keresni, hogy a feldolgozott gyémánt honnan is származott.
Az USA már 2022 áprilisától tiltja az orosz nyersgyémánt behozatalát. Az Európai Unióban véget nem érő viták folynak erről, mert Belgium, amelynek nagyon fontos a gyémántüzlet, ódzkodik a szankcióktól. Antwerpenben működik a világ egyik legfontosabb gyémánt csiszolóközpontja, amely jelentős részben orosz gyémántokat dolgoz fel. Belgium miniszterelnöke a G7-döntés után kijelentette, hogy ezek után már ő is támogatni tudja az orosz gyémántok elleni szankciót.
Jelenleg az a helyzet, hogy ha az orosz gyémántot Indiában dolgozzák fel, akkor a gyémánt automatikusan indiaivá válik. India nem tagja a G7-nek, de az ellenőrzési rendszer rá is kiterjed, éppúgy, mint más államokra, amelyek orosz gyémántot dolgozhatnak fel.
A G7 az orosz olajszankciót is jobban ellenőrzi majd
60 dolláros ársapkát húzott a G7 az orosz olajra, de ezt a valóságban nemigen alkalmazzák. Így az orosz olaj jóval drágábban kel el a világpiacon, átlagosan 70 dollárért hordónként – írta meg a Politico. A G7 most úgy szigorította meg a szankciót, hogy a vevőknek igazolniuk kell: az orosz olajat 60 dollárért vagy olcsóbban vásárolták meg. Kérdés persze, hogy ez az igazolás mennyire lesz hiteles, hiszen a csalásban sokan érdekeltek.
Az Európai Uniónak ezek után csatlakoznia kellene a G7 szankciókhoz, hiszen a 60 dolláros ársapkát Brüsszel is támogatta. Alexander de Croo belga miniszterelnök kijelentette: ”remélem, hogy még a jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt elfogadjuk a 12-ik Oroszország elleni szankciós csomagot”.
Az olajársapka 34 milliárd dollárt vett ki az oroszok zsebéből, tehát nem volt sikertelen, de az oroszok kijátszották harmadik országokon keresztül. A mostani szigorúbb ellenőrzésről szóló döntés azt jelentheti, hogy jóval kevesebb pénz érkezik Putyin háborús kasszájába, amelyet elsősorban az olajbevételekből tölt fel. Az orosz diktátor ezért is tárgyalt Szaúd-Arábia trónörökösével, hogy megakadályozza az olaj árának csökkenését. Ukrajna 30 dolláros ársapkát javasolt az orosz olajra, de ezt sem a G7, sem pedig az Európai Unió nem fogadta el.
HVG
