A tárcavezető a TDK Hungary Components Kft. friss beruházásának bejelentésén aláhúzta, hogy a japán tulajdonosi hátterű vállalat a Gyármentő Program segítségével fejleszti szombathelyi üzemét.
Az állam által körülbelül 1,5 milliárd forinttal támogatott, 3,5 milliárd forintos értékű projekt keretében hőszivattyúrendszert és napelemeket telepítenek Szombathelyen, ahol a több mint harminc országban jelen lévő vállalat számos autóipari megrendelő számára állít elő termékeket – tájékoztatott.
Majd úgy vélekedett, hogy újabb elismerése a hazai gazdaságnak és munkavállalóknak, valamint a TDK és Magyarország közti partnerségnek, hogy a vállalat nemrég magyarországi jelenléte megerősítéséről döntött.
Beszédében arról számolt be, hogy az utóbbi években válságról válságra bukdácsolt a világ, teljességgel megbomlott az eddigi status quo, s új gazdasági korszak kezdődött, a krízisek nyomán pedig Európában több helyen is tömeges munkanélküliség alakult ki, gyárakat zártak be.
Leszögezte: mindennek ellenére Magyarország a világgazdaság fekete éveiben is óriási sikereket ért el, tavaly megdőlt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság rekordja, és idén is új csúcsok várhatók mindhárom területen.
„Jogosan merül fel a kérdés, hogy ez hogyan lehetséges, hogyan lehet az, hogy a világgazdaság szenved, közben pedig a világgazdaságba mélyen integrálódott magyar gazdaság rekordokat dönthet” – közölte.
„Úgy, hogy egyik válság során sem adtuk fel az eredeti gazdasági stratégiánkat, nem váltottunk vissza a 2010 előtti válságokat előidéző, segélyalapú gazdaságpolitikára, hanem maradtunk a beruházásokat ösztönző, munkahelyek létrehozását támogató stratégiánál” – tette hozzá.
Szijjártó Péter tudatta, hogy a koronavírus-járvány alatt és az ukrajnai háború kitörését követően alatt ugyanazokat a vitákat kellett megvívnia a kormánynak ugyanazon szereplőkkel, akik mind a két esetben azt hangoztatták, hogy a tömeges munkanélküliség elkerülhetetlen, ezért azt kell finanszírozni.
„Mi azonban mindkét alkalommal úgy láttuk, s utólag bebizonyosodott, hogy igazunk volt, hogy (.) az állami forrásokat nem a munkanélküliség finanszírozására, hanem a munkanélküliség megelőzésének finanszírozására kell költeni” – jelentette ki.
Arra emlékeztetett, hogy a pandémia alatt az állam 300 mintegy milliárd forinttal támogatta a vállalati beruházásokat, ami 253 ezer munkahely megmentéséhez járult hozzá. Majd az ukrajnai háború által okozott nehézségekre tekintettel meghirdették a Gyármentő Programot, amelynek keretében a vállalatok energiafüggetlenségének erősítését segítik elő. „Összesen 140 vállalat számára mintegy 150 milliárd forintnyi támogatást helyezünk ki annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben saját maguk állíthassák elő az általuk felhasznált energiát” – mutatott rá.
A miniszter végül a keleti nyitás stratégiájának eredményeit méltatta, amit szavai szerint bizonyít az is, hogy az ázsiai cégek jelenléte egyre hangsúlyosabb Magyarországon.
Ennek egyik pillére, hogy a japán vállalatok ma a kilencedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják, kis híján 40 ezer embernek adnak munkát. A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 2,5 milliárd eurós értéket ért el, s az idei év első kilenc hónapjában is 23 százalékos bővülést regisztráltak, ami újabb csúcs megdöntését vetíti előre.
Írta a Magyar Hírlap
