Gladden Pappin a szervezet megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett konferencián úgy fogalmazott: „a magyar álláspont szerint az elmúlt harminc év alapján leszűrhető tapasztalat az, hogy nem önmagában a globalizáció hozza magával a rossz gazdasági következményeket, amelyeket el kellene kerülni. Inkább a globalizáció alapjául szolgált ideák és ideológiák torzultak el, a hozzá kapcsolt filozófia, emberi kapcsolatok és célok kaptak rossz és téves összefoglalást” – mondta.
Szerinte e tézis magja az, hogy a nemzeteket magára kell hagyni, és be kell hajtani őket egy új, nemzetközi rendszerbe, amelynek alapja a liberális globalizáció, és egy új életstílus megalkotása, egy új embertípusé. „Ezt elsősorban a fogyasztáson, és a világban történő szabad mozgáson keresztül elégítik ki. Mindez nagy gazdasági haszonnal jár, de az ideák számos olyan végzetes döntéssel jártak, amelyek következményeit jelenleg tapasztaljuk, és amelyeket most ki kell szűrnünk, hogy elkerüljük a helyzet további romlását”.
Pappin szerint a liberális globalizmus túltermelte önmagát az elmúlt harminc évben. Azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ 75 évvel ezelőtt megalkotott emberi jogi nyilatkozatától egészen az Európai Unióig vezető úton a keresztény mondanivalót eltérítette az útról egy másik vízió. Hozzátette: a kilencvenes évektől a szabadság érzése, a globalizáció együtt járt számos rossz gazdasági döntéssel. A neoliberalizmus eltüntette az iparból a nemzeti érdekeket, nem számít már, mi, hol készült, a nemzeteket kirekesztették a globális ipari piacról.
A Magyar Külügyi Intézet elnöke azt mondta, az ebből következő gazdasági és társadalmi változások vezettek a migrációhoz, illetve az ipar leépüléséhez is. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államokban a liberális globalizmus ígéretei miatt számos gazdasági közösség semmisült meg.
„2016 után az Egyesült Államokban Trump, és Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is felismerte, milyen káros döntések születtek. De most abban a helyzetben vagyunk, amikor az Egyesült Államok korlátozott politikai tőkével rendelkezik, hogy ezeket megoldja, és az ideológia, ami ide vezetett, továbbra is jelen van. Nincs terv az Egyesült Államok újraiparosítására, ehelyett Kínát támadjuk, riválisnak állítjuk be, miután Kína sikeresebb volt a globalizáció által felkínált lehetőségek kihasználásában, és ez rossz helyzetbe kormányozta Európát” – szögezte le Gladden Pappin.
A szekértő azt mondta, nem lehetséges, hogy a Nyugat gazdaságilag teljesen elszigetelődjön, az azonban igen, hogy végletesen legyengüljön a nemzetközi színpadon. Pappin szerint Bidennek az infláció csökkentésére tett erőfeszítései olyan globális gazdasági kötelezettségvállalással járnak, amelyek Európának nem jók.
„Az Oroszország elleni szankciós politika káros volt a Nyugat iparára. Szinte valamennyi európai ország közvéleménye felismerte, hogy ezek károsak a nemzetükre. Ezalatt az USA korlátozásokat vezetett be a magas szintű félvezetők kínai exportjára, ami számos termék gyorsabb fejlesztéséhez vezetett Kínában” – fejtette ki.
Gladden azt mondta, tarthatatlan az a kapcsolódási forma, amelyet a Nyugat az elmúlt harminc évben alkalmazott, mert az ipar leépítése miatt a népesség jelentős része nem részese gazdasági sikereknek. Társadalmilag pedig a helyzet Európa-szerte és az Egyesült Államokban is hatalmas méretű migrációhoz vezetett, ami repedést eredményezett a nyugati társadalmakban, aláásta a társadalmi egyezséget.
„A neoliberális megközelítésben az iparban nincs állami és nemzeti érdek, továbbá nincs stratégiailag fontos szektor. A helyes modell az, ha a nemzet ereje a nemzeti hagyományokban rejlik, a társadalmi összefüggésben, a közös normákban és kulturális értékekben. Ez növeli az országok elköteleződését, hogy megvédjék magukat, ezért kell költeniük saját hadseregükre. Ez teszi őket gazdaságilag erőssé, ez vezet a kereskedelemben korrekt alapokhoz, a kultúra és a politikai stabilitás megőrzéséhez” – mondta a Magyar Külügyi Intézet vezetője.
Szerinte Magyarország, valamint számos, Európán kívüli ország is felkészült egy új, globális helyzetre, a kilencvenes években kialakított, Amerika által vezetett egypólusú világnak pedig vége. Számos ország keresi az egyensúlyt erőforrásai és képessége között annak érdekében, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi vérkeringésbe. Ez a kapcsolódási forma teheti újra erőssé a világot. A kérdés az, vajon Európa felismeri-e ezt időben – tette hozzá.
Írta a Magyar Hírlap
