A kiadvány forrása, aki ismeri az ország pénzügyi helyzetét, úgy véli, hogy a külső finanszírozás csökkentésével legalább az első negyedévet vagy akár hat hónapot is meg lehet majd élni költségvetési módosítás nélkül. És ebben az időszakban lehetőség nyílik a finanszírozási problémák megoldására. Ez valójában a B terv első szakaszának nevezhető.
Ha a finanszírozás kérdése nem megoldható, akkor a második szakaszra kell áttérni – az állami programok csökkentésére és az adók újraelosztására. Ha ez nem segíti a kormányt a felszínen maradásban, akkor szélsőséges intézkedéshez, a bankóprés beindításához kell folyamodni. Akkor el kell felejteni az alacsony inflációt és a stabil árfolyamot. Az Rbc.ua szakértői és a közgazdászok rendkívül valószínűtlennek tartják ezt a lehetőséget.
Vitalij Vavriscsuk, az ICU-csoport makrogazdasági kutatási osztályának vezetője nem lát olyan problémákat, amelyeket ne lehetne megoldani. „Úgy tűnik, minden partner készen áll arra, hogy továbbra is pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának, de a vita a segélyek összegéről tovább folyik. Természetesen a legnehezebb a helyzet az USA-val, de itt is inkább az a kérdés, hogy Ukrajna mikor és mekkora összegben kapja meg a támogatást, nem pedig az, hogy elvileg megkapja-e” – jegyezte meg.
A szakértő szerint a kritikus összeg Ukrajna számára a következő évre 30 milliárd dollár. Ez szükséges ahhoz, hogy az NBU tartalékok felhasználása nélkül is fenntarthassa a devizapiac stabilitását. A költségvetéshez szükséges összeg több mint 40 milliárd dollár. Ha ezt a pénzt nem lehet külső forrásból bevonni a költségvetésbe, akkor az NBU államkötvényeket fog felvásárolni.
A kormány végső esetre készíti a B tervet, de még folynak a tárgyalások a partnerekkel. A kiadvány forrásai abban bíznak, hogy sikerül megállapodni az Európai Unióval a 2024-es finanszírozás növeléséről. Pozitív visszajelzésben bíznak az USA-tól is.
Ukrajnának a háború kezdete után az NBU-nak fedezetlen hrivnyakibocsátás terhére sikerült finanszíroznia a 2022-es állami költségvetést. Az NBU az év során 400 milliárd hrivnya értékű államkötvényt vásárolt fel. Ez az összeg összevethető az USA-tól Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatással (450 milliárd hrivnya).
A 2022-es dollárárfolyam 50 százalékos emelkedésének fő oka a hrivnyakibocsátás és a 26,6 százalékos infláció lett. 2023-ban felhagytak a hrivnyaemisszióval, mivel az USA és az EU támogatása stabil volt. Ennek eredményeként a dollár 6 százalékot esett, az infláció pedig 5 százalékra csökkent. Az NBU szerint az idei pénzügyi támogatás összege meghaladja a 45 milliárd dollárt, amelyből október végén már több mint 35 milliárd dollár érkezett be (ebből 24,3 milliárd dollár hitel).
2024–2025-ben továbbra is jelentős marad a külső finanszírozás, bár fokozatosan csökken, rendre 38,5 és 25,0 milliárd dollárra.
Írta a Magyar Hírlap
