A betegjogok azok a jogok, amelyeket minden magyar polgár élvez az egészségügyi ellátás során. Ezek a jogok a beteg és az orvos közötti egyenlő partnerséget hivatottak erősíteni, és biztosítják, hogy a betegek méltósága, magánélete és önrendelkezése tiszteletben legyen tartva.
A betegjogok elismerése is rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben. Ez többek között annak köszönhető, hogy míg az 1970-es évek elejéig az orvos-beteg viszonyt elsősorban az orvosi etika szabályai határozták meg, addig napjainkra már törvényben biztosított jogokra hivatkozhatunk azok megsértése esetén.
A betegek jogaira vonatkozó törvény 1993-ban lépett hatályba, amely a betegjogokat az egészségügyi ellátók kötelezettségeit határozza meg. amely kötelezettségek megszegése esetén a páciens bármikor jogorvoslati eljárást kezdeményezhet. A törvény alapjogként határozza meg a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való jogot, az orvosi ellátáshoz és az ehhez kapcsolódó kezelésekhez, a sürgősségi ellátáshoz, a kezelések hozzáférhetőségéhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és az ezen alapuló, önálló döntéshozatalhoz való jogot. A jogszabály külön rendelkezik a kiskorú betegek helyzetéről is.
Az Alaptörvény kiemelten biztosítja az állampolgárok testi és lelki egészséghez való jogát. Ennek érvényesülését az állam többek között az egészségügyi ellátás megszervezésével segíti elő, az államnak tehát kötelessége a megfelelő ellátás intézményi és személyi feltételeinek biztosítása. Mindenkinek joga van ahhoz – amennyiben egészségi állapota indokolja –, hogy megvizsgálják, fájdalmait enyhítsék, gyógyszeres kezelést vagy bármilyen kezelést alkalmazzanak. Az egyik legfontosabb betegjog a tájékoztatáshoz való jog. Ez azt jelenti, hogy minden betegnek joga van megismerni az állapotát, a kezelési lehetőségeket és azok előnyeit, valamint a kockázatokat. Az orvosnak kötelessége világosan és érthetően tájékoztatni a beteget, és válaszolni minden kérdésére. A betegnek pedig joga van eldönteni, hogy beleegyezik-e az ajánlott kezelésbe vagy vizsgálatba. Az emberi méltósághoz való jog arra a kérdésre ad választ, hogy milyen bánásmód illeti meg a betegeket az egészségügyi ellátó rendszerben. Így például a beteg nem kényszeríthető indokolatlan várakozásra, ügyelni kell lenni szeméremérzetére (az orvoson kívül nem kell más előtt levetkőznie), csak a szükséges beavatkozásokat lehet rajta elvégezni, tiszteletben kell tartani személyes szabadságát.
A beteg beleegyezése az orvosi beavatkozásokhoz létfontosságú. Az orvos csak akkor kezdeményezhet beavatkozást, ha a beteg tudatosan és önkéntesen hozzájárul. Az orvosnak kötelessége megismertetni a beavatkozás célját, menetét és a lehetséges kockázatokat. Fontos megjegyezni, hogy a beleegyezés jogát senki sem vonhatja meg a betegtől erőszakkal vagy fenyegetéssel.
A betegjogok nem csupán az információhoz való hozzáférést tartalmazzák, hanem azt is, hogy a betegnek aktívan részt kell vennie az egészségügyi döntésekben. Az orvos ajánlásait a beteg saját értékei és preferenciái alapján mérlegelheti. A betegnek joga van második vélemény kéréséhez is, ha úgy érzi, hogy szükséges.
A kapcsolattartás joga alapján a hozzátartozók látogathatják a beteget. A látogatók kizárására csak rendkívüli esetekben kerülhet sor, ilyen például a járványok miatt elrendelt látogatási tilalom. Ha a beteg állapota súlyos a törvény lehetővé teszi, hogy folyamatosan ott tartózkodjon mellette hozzátartozója, de a szülők számára is lehetővé teszi, ha 18 év alatti gyermekük került kórházba.
Az ellátás visszautasításának joga értelmében a beteg dönthet úgy, hogy nem veszi igénybe az egészségügyi ellátást. Általában elegendő a döntés szóban közölni, azonban, ha a beavatkozás nélkül maradandó és súlyos egészségromlás következne be, akkor a saját kézzel írt és aláírt nyilatkozatban kell rendelkezni arról, hogy nem veszi igénybe az orvosi ellátást. Ha a páciens olyan súlyos betegségben szenved, amely halálhoz vezethet, csak akkor utasíthatja vissza a beavatkozást, ha annak elvégzése esetén is bekövetkezne halála.
A betegnek szóbeli tájékoztatáson felül joga van megismerni az egészségügyi intézmény által nyilvántartott adatait és a rá vonatkozó dokumentációkat, amikről másolatot készíthet, továbbá le is fényképezheti azokat. Mindemellett azt is rögzíti a törvény, hogy a páciens számára elbocsátásakor zárójelentést kell készíteni.
Az orvosi titoktartáshoz való jog értelmében nem csak az orvosok, hanem valamennyi egészségügyi dolgozó köteles bizalmasan kezelni a beteg adatait. Minden olyan adat orvosi titoknak minősül, ami az adott személy betegségével, gyógykezelésével, vizsgálatával kapcsolatos. Más egészségügyi intézményekben ugyan be tudnak tekinteni ezekbe egy központi rendszeren keresztül, de ha az egyén szeretné, be tudja állítani az ügyfélkapun keresztül, hogy ne legyenek elérhetőek. Érdekes, és kevésbé ismert betegjog, az intézmény elhagyásának joga. A páciensnek bármikor joga van az egészségügyi intézményből való távozásra, ezt csak be kell jelentenie szándékát orvosának.
Az egészségügyi rendszerben való kiszolgáltatottság elkerülése érdekében minden betegnek ismernie kell a saját jogait és felelősségeit. A betegjogok nem csak szavak a papíron, azokat mindenkinek meg kell védenie és érvényesítenie. A tudatos és tájékozott beteg az egyenlő partnerség alapjait teremti meg az orvosával, és biztosítja, hogy az egészségügyi ellátás méltósággal és tisztelettel történjen.
Az egészségügyi ellátás nem mindig zajlik hibátlanul. Ha bármi probléma merül fel az ellátás során, a betegnek joga van panaszt tenni és a problémára megoldást keresni. A panaszkezelési folyamat rendszeresített és kiszámítható módja biztosítja, hogy a betegség vagy sérelem esetén a beteg jogai és érdekei érvényesüljenek.
Az egészségügyi rendszerben néha úgy érezhetjük magunkat, mint egy vásárló a karácsonyi rohamban – mindenki siet, mindenki kapkod, és a végén senki sem tudja, mi történik. Ne hagyja, hogy az orvos vagy a kórház sürgesse a döntéseinket. Kérdezzünk, érdeklődjünk, és ha kell, kérjünk második véleményt!
Írta a Magyar Hírlap
