Így billenhet meg a Föld mágneses mezeje

Így billenhet meg a Föld mágneses mezeje

A tudósok évszázadok óta tanulmányozzák és követik a mágneses pólusok mozgását. Ezek történelmi mozgása a Föld mágneses mezejének globális geometriájában bekövetkezett változásra utal, ami akár a mező megfordulásának, egy térváltásnak a kezdetét is jelezheti: az északi és déli mágneses pólusok közötti „átfordulást” – írták.

Az északi mágneses pólus egy kis elmozdulása nem nagy dolog, de a megfordulása komoly hatással lehet a Föld éghajlatára és a modern technológiákra – mondta Ofer Cohen, az UMass Lowell fizika és az alkalmazott fizika docense a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Mindez azonban nem történik meg azonnal, mert több ezer évre van szükség hozzá.

A mágneses tereket mozgó elektromos töltések hozzák létre. A szakember szerint az olyan anyagot nevezzük vezetőnek, amelyben a töltések könnyen mozoghatnak. A fém ennek egyik legjobb példája, amit az emberek arra használnak, hogy elektromos áramot továbbítsanak az egyik helyről a másikra. Maga az elektromos áram negatív töltésekből, az elektronokból áll, amelyek a fémen keresztül mozognak; ez az áram mágneses mezőt hoz létre. Vezető anyagrétegek a Föld folyékony vasmagjában is találhatók; a töltésáramok a magban mozognak, és a folyékony vas is mozog és kering a magban. Ezek a mozgások generálják a mágneses teret – írták.

A tudósok a Föld mágneses mezejének általános alakját és irányát a mező irányának és nagyságának helyi mérései, illetve modellek segítségével térképezik fel és követik nyomon.

Az északi mágneses pólus helyzete az első, 1831-es mérés óta mintegy 965 kilométert mozdult el, míg a vándorlás sebessége az utóbbi években évi 16 kilométerről 54 kilométerre nőtt – magyarázta Ofer Cohen. – Ez a gyorsulás jelezheti a mező megfordulásának kezdetét, de ezt a kevesebb mint 200 év adatai alapján nem igazán tudjuk megmondani.

Írta a Magyar Hírlap