A teljes állásúak legkisebb kötelező fizetése 10 és fél százalékot veszített értékéből tavaly január és idén július között Magyarországon – az Európai Bizottság friss jelentése szerint. Ezzel – Csehország után – Magyarországon mérték a második legnagyobb visszaesést az Unió 21 tagálláma közül, ahol van minimálbér.
„Alapvetően ennek az az oka, hogy Magyarországon volt a legnagyobb az infláció a vizsgált periódusban. Látjuk a hónapról hónapra beérkező adatokat, hogy bár csökken az infláció Magyarországon is, de továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban – mondta az RTL Híradónak Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője.
Bérszakadékról árulkodnak a KSH friss, az idei harmadik negyedévről szóló adatai.
A dolgozók legrosszabbul kereső 20 százalékát, vagyis nagyjából 650 ezer magyart átlagosan havi bruttó 243 ezer forintért alkalmazták. Miközben a legjobban fizetett 20 százalék majdnem ötször annyit, 1 millió 181 ezernél is többet kapott havonta.
A minimálbért idén januárban 16 százalékkal, tavaly pedig, a választás előtt 19 és fél százalékkal emelték.
Az RTL ma megkérdezte a kormányt, hogyan értékelik, hogy a most 232 ezres minimálbér kevesebbet ér a boltokban, mint 167 ezres tavalyelőtt. Válaszukban azt írták, hogy „a minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal fog emelkedni decembertől”.
Az erről szóló, két hete bejelentett bérmegállapodást a legnagyobb szakszervezeti szövetség nem írta alá. És most azt mondják, őket igazolják a legfrissebb statisztikák.
„Ez tovább erősíti azt a követelésünket, hogy magas béremelésre lesz szükség 2024-re vonatkozóan. Hiszen a fogyasztás nem nő, és a fogyasztáshoz szükség van a béremelésre” – szögezte le Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja.
Az Unió öt tagállamában nem változott, hatban pedig nőtt a minimálbér vásárlóértéke az Európai Bizottság szerint. Utóbbiak közé tartozik például Belgium, Luxemburg és Hollandia.
HVG
