Gazdaság: A milliárdos, aki addig kavart, míg a Bahamákról az USA egyik leghírhedtebb börtönében találta magát

Gazdaság: A milliárdos, aki addig kavart, míg a Bahamákról az USA egyik leghírhedtebb börtönében találta magát

Mennyire kell elrontani egy gigantikus bírósági tárgyalás előtt két hónappal mindent ahhoz, hogy az embert, aki 250 millió dollárnyi óvadékot fizetett, hogy szabadlábon védekezhessen, a bíró mégis inkább visszaküldje a börtönbe? Sam Bankman-Fried bukott kriptovezérnek sikerült összehoznia ezt a bravúrt – ahogy az ügyében döntő bíró fogalmazott, „újra meg újra átlépett egy határt”, ezzel eljátszotta a lehetőséget, hogy szabadlábon készüljön az októberi tárgyalására.

Bankman-Fried utoljára tavaly év végén került be világszerte a hírekbe: miután a kriptovaluta-kereskedőcége összeomlott, őt pedig csalással és sikkasztással vádolták meg, gyorsan a Bahamákra menekült a kiadatás elől, karácsony előtt néhány nappal viszont mégis kiadták az Egyesült Államoknak. A bíróság akkor döntött úgy, hogy a 250 millió dollár ellenében szabadlábon várhatja az októberre kiírt tárgyalását, a szülei házában, annyi megkötéssel, hogy Észak-Kaliforniát nem hagyhatja el. Ez az átszámítva 88 milliárd forintos összeg a harmadik legnagyobb óvadék volt, amit az amerikai igazságszolgáltatás történetében elkértek, úgyhogy azt gondolnánk, ez után különösen vigyáz az ember minden cselekedetével – Bankman-Friednek mégis sikerült lecsukatnia magát.

Sam Bankman-Fried érkezik a manhattani tárgyalására 2023. június 15-én
© AFP/Anadolu Agency/Fatih Aktas

Az ügy az elmúlt évek legnagyobb kriptobotránya, elég komplex üzletelésről kell most a bíróságnak kimondania, csalás volt-e. Bankman-Friednek két cége volt, az Alameda nevű befektetési vállalat, és a kriptotőzsdei szolgáltatásokat kínáló FTX. A kettőnek elvileg nem lehetett köze egymáshoz, tavaly azonban kibukott, hogy az Alameda veszteségét Bankman-Fried úgy kezelte, hogy az FTX-től tett át oda pénzt az ügyfélbetétekből, ráadásul az Alameda vagyonának nagy része az FTX saját kriptopénzéből állt – vagyis mint ha egy tőzsdeelnök a saját veszteséges cégébe pakolgatna át pénzt abból, amit mások vittek a tőzsdére, és néha még egy kicsi pénzt is nyomtatna magának.

A botrány tavaly novemberben robbant ki, decemberben letartóztatták Bankman-Friedet, és ekkor derült ki az is, hogy a vád legfontosabb tanúja Caroline Ellison, az Alameda vezérigazgatója, egyben Bankman-Fried egykori barátnője lehet. Ő a nyomozás első napjaiban úgy döntött, hogy beismer mindent, és bűnösnek vallja magát.

Az ügyészek és a magát ártatlannak valló Bankman-Fried is nyugodtan készültek a tárgyalásra, amikor idén júliusban egy egészen értelmetlen fordulat történt: a New York Times lehozott több részletet Ellison naplójából és saját használatra szánt jegyzeteiből. Villámgyorsan kiderült, hogy a névtelen forrás, aki kiszivárogtatta ezeket a szövegeket, maga Bankman-Fried volt, a naplórészleteket a volt barátnője állítólag egy közösen használt Google Drive-mappában tartotta. Ha egy vádlott az ellene tanúskodó exének a naplójában turkál, majd azt odaadja a New York Timesnak, abból legfeljebb akkor tud a közvélemény vagy egy bíró szemében jól kijönni, ha a napló olyan részleteket tartalmaz, amelyek a tanú esetleges későbbi állításait hiteltelenítik. De a nyilvánosságra hozott bejegyzésekben még csak nagyon izgalmas dolgok sincsenek, Ellison olyasmiről panaszkodott, hogy nem szereti a munkáját és rosszul érzi magát a kapcsolatában. Ennek a kiszivárogtatása tényleg sokkal inkább megfélemlítésnek tűnik, mintsem tényfeltárásnak.

Az ügy bírója, Lewis Kaplan mindenesetre úgy döntött, hogy ez a tanú befolyásolására tett kísérlet volt, emiatt rács mögé küldte Bankman-Friedet a tárgyalásig.

A bírói szigornak az is az előzményei között volt, hogy Bankman-Fried januárban egyszer már megpróbálta befolyásolni a tanúkat: akkor a titkosított Signal alkalmazáson keresztül próbálta elérni egykori alkalmazottjait. Arra válaszul Kaplan úgy döntött, hogy elveszi a vádlott mobiltelefonját, Bankman-Fried pedig csak egy régi butatelefont használhat telefonálásra, valamint egy laptopot, amit úgy szabályoztak le, hogy csak a védekezése előkészítésére használhatja, illetve ételt rendelhet, focit, baseballt és Netflixet nézhet rajta.

Sam Bankman-Fried az amerikai szövetségi bíróságra érkezik New Yorkban, 2023. március 30-án.
© AFP / ED JONES

Az egykori kriptokirály jogi stábja mindenesetre azt állítja, szó sincs a tanúk befolyásolásáról, Bankman-Fried csupán szeretné megvédeni saját magát attól, hogy a média negatív színben tüntesse fel. A New York Times jogásza pedig azt mondta, amikor a The Guardian megkérdezte, miért hozták le a naplóbejegyzéseket: a szólásszabadsághoz tartozik mindez, a lap csak szeretett volna a közvéleménynek egy teljes körű tájékoztatást nyújtani az ügyről.

A Timesnak kiszivárogtatott naplórészleteknél viszont sokkal izgalmasabb lehet az a néhány feljegyzés Ellison dokumentumai között, amelyről az ügyészség hétfőn bejelentette, hogy az eljárásban felhasználják,

élén a Dolgok, amiktől Sam kiborul című jegyzettel.

Ebben ott vannak jegyzetek a két cég pénzügyeiről, a közvetlenül a csőd előtti negatív sajtóvisszhang kezelésének terveiről, és a csődvédelem kérése előtt két nappal folytatott megbeszélés felvétele. Ez utóbbin Ellisont megkérdezték, ki tudott arról, hogy az FTX pénzeit áttették az Alamedához, ő pedig saját maga mellett Bankman-Friedet, Nishad Singh műszaki igazgatót és Gary Wang FTX-társalapítót nevezte meg (azóta Singh és Wang is bűnösnek vallotta magát). Amikor pedig külön rákérdeztek, ki döntött az ügyfelek pénzeinek áthelyezéséről, azt mondta: „gondolom, Sam”.

Szintén hétfőn egészítették ki az ügyészek a vádiratot új vádpontokkal: azt állítják, Bankman-Fried az elcsalt pénz egy részét politikusok megvesztegetésére használta fel. Azzal a bukott cégvezér saját maga büszkélkedett el korábban, hogy nagyon sok pénzt áldoz politikusok támogatására – igyekezett egy olyan jótékony adakozónak mutatni magát, aki amellett, hogy progresszív és Joe Biden egyik legnagyobb támogatója, még jobboldaliaknak is ad pénzt, ha úgy érzi, hogy a jó ügyért küzdenek. Aztán kiderült, hogy a „jó ügy” a kriptopiac minél lazább szabályozása, kevésbé szépen megfogalmazva:

bárkinek adott pénzt, ha attól a saját üzleti ügyeinek megkönnyítését remélte.

Így most addig is, amíg el nem kezdődik a tárgyalás, az egykor a fényűző életmódjáról is ismert Bankman-Fried egy brooklyni fogda kétszemélyes cellájában készülhet a védekezésre, ahol korábban Jeffrey Epsteint, R. Kellyt vagy El Chapót is fogva tartották, és híres a rossz állapotairól – a Yahoonak Christopher Zoukis, egy büntetés-végrehajtási intézményeket vizsgáló cég vezetője úgy írta le a helyet, hogy az előzetesben lévők ideiglenes fogva tartására kialakított cellák még a börtönnél is rosszabbak. Mint ha az embernek a wc mellé tett ágyban kellene heteket eltöltenie csótányok és poloskák között egy olyan épületben, ahova 1718 embert zsúfoltak be, miközben csak 1583-nak lenne elegendő hely – mondjuk ezen legfeljebb azok csodálkozhatnak, akik az amerikai és a közép-európai börtönkörülményeket nem ismerik. A Business Insider pedig már azt is kiderítette, hogy miután a Bahamákon az előzetes letartóztatásában egy különleges diétája miatt csak mogyoróvajas szendvicset evett, most kéthetente két ilyen szendvics vásárlását engedi meg a fogda szabályzata.

(Borítókép: Sam Bankman-Friedet, a csődbe jutott FTX kriptovaluta-kereskedőcég csalással és sikkasztással vádolt alapítóját meghallgatása után kikísérik egy New York-i szövetségi bíróságról 2022. december 22-én. Fotó: MTI/EPA/Justin Lane)

HVG