Egy német asztrobiológus szerint amikor a NASA Viking-programjában vizet adtunk a marsi talajhoz, megöltük a benne élő mikroorganizmusokat.
A NASA Mars-járója, a Perseverance jelenleg is azon dolgozik, hogy begyűjtse azokat a mintákat, amiket aztán a 2030-as években hoz majd vissza a Földre a szervezet. A cél, hogy az elemzésükkel egyértelműen kiderüljön, volt-e valaha élet a vörös bolygón.
A válaszra még sok évet kell várnunk, de az is lehet, hogy már rég a szemünk előtt volt – csak épp megsemmisítettük.
Erre a megállapításra jutott Dirk Schulze-Makuch, a Berlini Műszaki Egyetem bolygók lakhatóságával és asztrobiológiájával foglalkozó tudósa. Szerinte amikor a NASA Viking-programjának két leszállóegysége majdnem 50 évvel ezelőtt olyan teszteket végzett a Mars talaján, ami kifejezetten az élet után kutatott, egy hanyagság vagy tévedés folytán rögtön meg is semmisítette azt.
© NASA / JPL-Caltech
A szerkezetek által közölt eredmények meglehetősen ellentmondásosak voltak. Például klórozott szerves anyagok nyomait is sikerült kimutatni, ám kiderült, hogy valójában a Földről odavitt szennyeződéseket találták meg.
A kísérlet egy pontján tápanyagokat és radioaktív szenet tartalmazó vizet adtak a talajhoz. Az elképzelés az volt, hogy ha van valamilyen élet ott, akkor a mikroorganizmusok elfogyasztják a tápanyagokat, és gázként bocsátják ki a radioaktív szenet.
Bár az első kísérletben detektálták ezt a gázt, később már nem tudták egyértelműen megismételni ezt a tesztet. Schulze-Makuch szerint a problémát az jelentette, hogy vízzel végeztük el a kísérletet, az ugyanis megölhette a mikrobákat.
A BigThinkben megjelent cikkében a tudós arról ír, hogy a földi élet a legszélsőségesebb helyen, a sósziklában is jelen van. Ezek a mikroorganizmusok a levegőből vonják ki a számukra szükséges nedvességet, ám ha vizet öntenénk rájuk, elpusztítanánk őket. A szakember szerint ez lehetett a marsi mikrobákkal is, így a további tápanyag-befecskendezés után ezért nem termelődött több gáz.
Schulcz úgy véli, a marsi élőlényekben hidrogén-peroxid lehet, ami az ottani környezetben kifejezetten hasznos lehet, például alacsony fagyáspontot biztosít. Ez a felvetés megmagyarázná a Viking-eredményeket.
Az igazság leghamarabb a 2030-as években derülhet ki. De nagy meglepetés lenne, ha kiderülne, hogy a válasz már 50 évvel ezelőtt is a szemünk előtt volt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
