2023. november 25. szombat. 6:41
Végül is két hét után a BBC beadta a „derekát”, nevén nevezte a gyereket és a Hamászt terrorista szervezetnek minősítette. Előzőleg ugyanis, fegyveres csoportként, vagy ehhez hasonló elnevezéssel illette, például a Hamász tagjait militáns harcosoknak hívta. A brit közszolgálati média azzal indokolta döntését, hogy a szervezet szerkesztési irányelvei szerint kerülni kell az érzelmi töltésű kifejezések használatát a közel-keleti eseményekről szóló tudósításokban és a hírfogyasztó döntse el, hogy miként viszonyul a Hamászhoz. „Egyszerűen nem a BBC feladata, hogy megmondja az embereknek, kit támogassanak és kit ítéljenek el” – áll a közszolgálati csatorna magyarázkodásában.
Szánalmas érvelés, különösen annak tükrében, hogy a költségvetésből, tehát az adófizetők pénzéből fenntartott intézményről van szó. A londoni kormány ugyanis már régóta a terrorista szervezetek listájára tette a Hamászt. A BBC még rúgkapált egy ideig, azzal érvelve, hogy az izraeli–palesztin szembenállás az egyik legmegosztóbb téma a hírekben, és mindkét oldalról elfogultsággal vádolják őket. Rishi Sunak brit miniszterelnök a kemény politikus látszatát keltve kijelentette: most nincs itt az ideje a kétértelműségeknek, nevén kell nevezni a dolgokat.
Mondja ezt az a brit kormányfő – miután Jeruzsálemben konkrétan megígérte a zsidó állam támogatását –, amelynek országa az ENSZ közgyűlés szavazásán éppen, hogy nem voksolt egyértelműen, mert tartózkodott a véleménynyilvánítástól, amivel közvetett módon a Hamász kapott diplomáciai segítséget.
Mármost, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy a brit állam által finanszírozott BBC, finoman fogalmazva is, úgy viselkedik, mint egy elszabadult hajóágyú, mivel tág tere van a manipulációnak.
Lehet, hogy sajtótörténeti ritkaság lesz az az interjú, amelyet a BBC a Hamász támadása kapcsán Jichák Herzog izraeli államfővel készített. A 28 percig tartó beszélgetésből mindössze hat percet adtak le a műsorba. Nem kevés munkába telhetett a BBC szerkesztőinek, hogy minden olyan mondatot és szót precízen kitöröljenek, ami nem egyezett a saját véleményükkel. Ezt úgy hívják arrafelé, hogy sajtószabadság. A sajtó szabadon azt csinál, amit akar, az nem számit, hogy mit mond az interjúalany.
Térjünk vissza BBC-nek a „terrorizmus” kifejezés körüli magyarázkodásához. „A terrorizmus egy terhelt szó, amelyet az emberek olyan dolgokra használnak, amelyet erkölcsileg helytelenítenek” – áll többek között a brit szerkesztői érvelésben.
Na, most akkor nézzük meg, hogy a BBC hogyan tálalta a holland választásokat a tudósításában, amikor kiderült, hogy a keményen bevándorlásellenes Geert Wilders Szabadságpártja nyerte meg a voksolást.
„Az európai szélsőjobb úgy véli, hogy nézeteik mára általánosabbá váltak…. Itt van a változás szele! – jelentette ki Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a holland választási eredmények láttán” – így a pártatlan, az események részvevőit, egy cseppet sem minősítő tudósítás.
Szóval, ezek szerint, a „szélsőjobb” kifejezés nem „terhelt” szó, amelyet az emberek erkölcsileg nem helytelenítenek.
Dehogynem, a BBC éppen ezért használja tudatosan Magyarországgal szemben is.
A szerző főmunkatárs
Írta a Magyar Hírlap
