A Nemzeti Park Szolgálat tisztviselői közölték, hogy a betegséget a Yellowstone-tó közelében talált elpusztult felnőtt szarvasban azonosították. Az állatot eredetileg márciusban fogták be a wyomingi Codyban, majd GPS-jeladóval ellátott nyakörvet tettek rá, így sikerült beazonosítani az elpusztult példányt. Az adatok szerint a szarvas október közepén pusztult el.
Először sikerült egyértelműen megerősíteni a betegség jelenlétét a Yellowstone Nemzeti Parkban. Több diagnosztikai vizsgálatot is végeztünk a kór megjelenésének igazolására – áll a kormányhivatal által kiadott sajtóközleményben.
Mi az a „zombikór” vagy krónikus sorvadásos betegség?
A CDC szerint a szarvasok, a jávorszarvasok, a rénszarvasok és a vapitik is megbetegedhetnek a krónikus sorvadásos betegségtől, amelyet eddig Észak-Amerikában, Norvégiában és Dél-Koreában azonosítottak. A szervezet szerint több mint egy évbe is beletelhet, mire az állatoknál megjelennek a tünetek, de akadnak olyan példányok, amelyek tünetek megjelenése nélkül pusztulnak el a kórtól. A krónikus sorvadásos betegséget nem baktérium vagy vírus, hanem fehérjetermészetű fertőző ágensek, úgynevezett prionok okozzák, amelyek az agyban okoznak végzetes károsodásokat.
A központi idegrendszert támadó betegség által sújtott állatok lefogynak, nyáladzanak, alig mozognak, gyakrabban isznak és vizelnek, fülük lekonyul, végül pedig elhullanak.
A krónikus sorvadásos betegség általában testnedvekkel, illetve vizelettel és ürülékkel terjed. Az állatok akkor is megfertőződhetnek, ha takarmányuk vagy legelőhelyük a betegséget hordozó prionokkal szennyeződik.
Egyelőre nincs hatékony eszköz a betegség felszámolására, a szakértők csak annyit tudnak tenni, hogy figyelik a terjedését, és fokozzák a mintavételes vizsgálatokat.
Veszélyes lehet az emberre a betegség?
A CDC szerint egyelőre nincs információ arról, hogy emberek is megfertőződtek volna. Ugyanakkor bizonyos aggodalmak szerint a kockázat még mindig fennáll. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a krónikus sorvadásos betegség veszélyt jelent a majmokra, amelyek fertőzött állati húst esznek, vagy fertőzött állati agyvelővel vagy testnedvekkel érintkeznek.
A kutatók tovább vizsgálják a betegség természetét, illetve azt, hogy mennyiben érintheti az embereket, emellett igyekeznek azonosítani a fertőzés lehetséges forrásait is.
Írta a Magyar Hírlap
