Az államtitkár, aki az EU-tagállamok fejlesztési ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácsülésére érkezett a belga fővárosba, emlékeztetett: az Európai Unió több mint 80 milliárd eurót fordított pénzügyi támogatás formájában Ukrajna megsegítésére. „Úgy gondoljuk, itt az ideje annak, hogy megvizsgáljuk a segélyezés hatékonyságát, és azt, hogy milyen módon vezet ez Magyarország szempontjából a legfontosabb célhoz, a mielőbbi fegyvernyugváshoz és a békéhez” – nyilatkozta.
Azbej Tristan elmondta, hogy Magyarország az ukrajnai háború vonatkozásában történetének legnagyobb humanitárius és újjáépítési akcióját, programját indította el. Ugyanakkor ezen a területen az európai politikák és intézkedések nem hozták a várt eredményeket.
Mint mondta, a tanácsülésen a humanitárius segélyezés, a válságfeloldás és a béke fontosságát hangsúlyozta a gázai konfliktussal összefüggésben is.
„A szenvedő emberek mindegyik oldalon megérdemlik a humanitárius segítségnyújtást. Ennek szellemében Magyarország követeli a Hamász terrorszervezet által Izraelből elrabolt túszok – köztük magyar állampolgárok – azonnali szabadon bocsátását” – emelte ki.
Az államtitkár tájékoztatott, hogy Magyarország a Gázából elmenekült civilek megsegítésére, Egyiptommal együttműködve támogatást nyújt. Ugyanakkor hozzátette, hogy az első szempontnak a béke biztosításának kell lennie.
„Minden lehetséges eszközzel meg kell gátolni, hogy a konfliktus államközi háborúvá szélesedjen. A békének pedig az alapfeltétele, amit az igazság jegyében ki kell mondani: Izraelt terrorista támadás érte. A Hamász egy terrorszervezet, tehát Izraelnek joga van az önvédelemhez, és ahhoz, hogy lefolytassa a terrorizmus elleni háborúját” – hívta fel a figyelmet.
Az államtitkár nyilatkozatában arról is beszélt, hogy Magyarország kiemelt fontosságot tulajdonít a Száhel-övezetnek.
„Magyarország felismerte, hogy ami ott történik, az nemcsak az afrikai kontinensnek a jövőjét határozza meg, hanem Európa jövőjére is hatással van. Ennek az afrikai régiónak a klímaváltozás, a lassú gazdasági fejlődés, az élelmiszer- és a vízhiány, a politikai instabilitás kihívásaival kell szembenéznie. A szélsőséges eszmék és szervezetek egyre nagyobb teret nyernek, így erősödik a keresztényüldözés is” – taglalta.
Rámutatott: a Száhel-övezeti helyzet tartós humanitárius katasztrófához vezethet a kontinensen, amit a magyar kormány a keresztényi szolidaritás jegyében meg akar előzni, az emberi életek megóvása és egy masszív migrációs hullám elkerülése érdekében.
Azbej Tristan a tanácsülésen arról is beszélt, hogy Magyarország a Hungary Helps Program keretében sikeresen működik együtt a régió közösségeivel, többek között keresztény karitatív szervezeteivel is, így érve el humanitárius és migrációmegelőzési céljait.
Bejelentette: a közeljövőben Csádban, az övezet egyik utolsó stabil országában a Hungary Helps ügynökség regionális irodát nyit.
„Ez az iroda komplex humanitárius projekteket fog koordinálni, valamint lebonyolítani, illetve a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek ellátást fogja biztosítani. Ezenkívül magyar szaktudásra épülő agrárfejlesztési tevékenységgel fogja elősegíteni az víz és élelmiszerhiány enyhülését – mutatta be a programot.
Arról is tájékoztatott, hogy Magyarország katonai missziót küld Csádba, a jövő évben 200 magyar honvéd fog itt szolgálatot teljesíteni az afrikai országban.
Ennek a missziónak a célja egyrészt, hogy a Hungary Helps Ügynökség humanitárius és fejlesztési tevékenységét biztonságosabbá tegye, valamint hogy hozzájáruljon az ország stabilitásához, és az övezetből induló migrációnak a megelőzéséhez – jelentette ki Azbej Tristan.
Írta a Magyar Hírlap