A Konrad Adenauer Stiftung és a Barankovics István Alapítvány szervezésében az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen hétfőn megtartott est nyitóbeszédében Hölvényi György elmondta, hogy az első rendezvény tapasztalatai megerősítették, milyen hatalmas igény van a programra.
A KDNP alelnöke idézte az egykori német kereszténydemokrata miniszterelnököt, Helmuth Kohlt, aki úgy figyelmeztette utódait: „Európát nem azért építettük, hogy aztán átengedjük a szocialistáknak.” Hozzátette, az Európában kialakult helyzet nem tréfadolog, változás kell. Ennek egyik kulcsa a kereszténydemokrácia, hiszen „Európa enélkül nem jött volna létre, nem is volt és nem is lesz”.
A biztonságra és a normalitásra épülő Európát kell megteremteni, ahol a család az család, a nemzet az nemzet, miközben a 21. század kihívásaira: pluralizmus, digitalizáció, teremtés- és környezetvédelem, is érvényes válaszoknak kell születniük. Hölvényi a középen állás felelősségét is hangsúlyozta, amely sokak számára langyosságnak tűnik, de a legnagyobb kitekintésre ad lehetőséget mindkét irányba.
A beszélgetést Volf-Nagy Tünde vezette, ahol Daniel Caspary, Semjén Zsolt és Hölvényi György válaszolt a felmerülő kérdésekre
Fotó: MH/Török Péter
Az őt követő Daniel Caspary egy egészen más megközelítést alkalmazott, amely jól mutatja a jelenlegi CDU problémáját, hiszen a keresztények számának csökkenése új kihívásokat jelent. Utalt a pártban tavaly zajlott komoly vitára, amikor felvetődött, hogy egyáltalán megtartsák-e az elnevezésben a C betűt, azaz a Christlichre utalást, nem túl kirekesztő-e ez, hogyan bánjon ezzel egy néppárt, amelyik mindenkihez – más vallásúakhoz, sőt az ateistákhoz – is szólni kíván. Végül a C megtartása mellett döntöttek, hiszen ez karaktert ad a számunkra. A meglepőnek tűnő felvetés egy roppant gyakorlatias szemléletet tükröz, hiszen Németország a pártnak – éppen a nyitottságot hangsúlyozva – muszlim tagozata is van. Nem véletlen, hogy Konrad Adaneuer örökségéből elsősorban a senki nem tévedhetetlen, nem birtokolhatja az abszolút igazságot, gondolatot emelte ki.
Ehhez képest Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sokkal határozottabb elvi álláspontot képviselt, leszögezve, hogy keresztény civilizációnk nem lehet alku tárgya. „Európa-pártiak vagyunk, és a programunk alapja, hogy vissza kell térni az alapító atyák mára alaposan kifordított örökségéhez, akik az európai nemzetek sokszínűségére és a keresztény civilizációra építették fel az Európai Unió.”
A pártelnök hangsúlyozta: „a mi üzenetünk a nemzeti szuverenitás és a keresztény civilizáció”.
Emlékeztetett, hogy a magyarság kicsi, errefelé rokontalan népként küzd folyamatosan Európába a fennmaradásért, és azért nem jutottunk az avarok vagy a besenyők sorsára, mert Szent István király a kereszténység örök fundamentumára építette fel a nemzetet, ám „amikor e gondolattól, a Szent István-i örökségtől balra vagy jobbra eltértünk, annak mindig tragédia, összeomlás lett a vége”.
Azzal folytatta, hogy ma Európában világosan meg kell mondani, mi a nemzeti gondolat, elkötelezettség, és ha ezt nem pontosan tesszük, sokan összekeverik a nacionalizmussal. Úgy fogalmazott, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgazdagság, amit csak az a nemzet adhat az egyetemes emberiségnek: a magyar a magyarságát, a lengyel lengyelségét, a német a németségét, a francia a franciaságát.
„Van egy csodálatos örökségünk, egy zseniális nyelvünk – kár, hogy rajtunk kívül senki nem érti –, van egy csodálatos kultúránk – kár, hogy nehezen lehet lefordítani –, és van egy heroikus történelmünk – kár, hogy szinte senki nem ismeri. De a mi küldetésünk nem lehet más, mint hogy mindezt megőrizzük, és megmaradjunk. Méghozzá azért, mert a fenti gondolat mentén ezeket az értékeket csak mi tudjuk adni a világnak – és ez nem nacionalizmus” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A megmaradásunkat féltve nem akarunk olyan migrációt, amely az 1100 éve létező életformánkat, illetve a keresztény civilizációt megváltoztatja. Rajtunk, magyarokon, a tatár, a török vagy a kommunisták idején a kereszténységen kívül semmi nem segített, a török hódoltság időszakában több millió magyar adta az életét azért, hogy nekünk ne kelljen a dzsihád és a saría árnyékában élni.
A kérdések során, lapunk felvetésére, hogy a nyugat-európai pragmatikus megközelítés és a közép-európai elvi alapokon nyugvó elképzelés miként egyeztethető, Semjén Zsolt úgy fogalmazott, hogy a magyar kormánykoalícióban a KDNP mint kisebb párt megengedheti magának az elvi alapon történő politizálást, míg a pragmatikusságot a Fidesz képviseli. Ugyanakkor nincs recept, minden országban a keresztény pártoknak maguk kell megtalálni azt az utat, amellyel sikeresek lehetnek.
Írta a Magyar Hírlap
