Rajendra Gupta, a kanadai Ottawai Egyetem elméleti fizikusa szerint ahhoz, hogy magyarázatot kapjunk az univerzum anomáliáira, érdemes lenne újra elővenni egy korábban cáfolt kozmológiai elméletet.
A fáradt fény elmélete még a 20. század első felében vetődött fel. A hipotézis a galaxisok fényének vöröseltolódására épül, és azt sugallja, hogy a fény energiát veszít, miközben a kiindulópontból eljut a megfigyelőig. A felvetést a 20. század második felében elméleti és megfigyelési úton is cáfolták: az energia változása a lendület megváltozását is jelentené, ami így a távoli objektumok elmosódását okozná.
Gupta szerint ugyanakkor érdemes lenne foglalkozni a teóriával. A táguló univerzum elmélete és a fáradt fény elméletnek nevezett szélsőséges magyarázat egyesítésével azt találta, hogy az ősrobbanás 26,7 milliárd évvel ezelőtt történhetett. Ha ez valóban így van, akkor az univerzum közel kétszer olyan idős, mint amennyinek a jelenlegi modellek tartják.
© Pablo Carlos Buddassi
Ez a plusz megmagyarázná, az eddig megfigyelt ősi galaxisok miért tűnnek fejlettnek ahhoz képest, hogy csupán fél milliárd évvel az ősrobbanás után keletkeztek.
A ScienceAlert. úgy fogalmaz: az univerzum életkorának becslése olyan, mintha egy gyerek születésnapját akarnánk kitalálni a magassága alapján. A távolban lévő objektumok egy kicsit vörösebbnek tűnnek, amire a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a tér tágul, ami pedig úgy feszíti szét a fényhullámokat, mint ahogy egy rugót nyújtunk meg.
Mivel a fény terjedése időbe telik, a vörösebb fény régebbi, amelyet nagyobb távolságra húztak. Ha visszafelé dolgozunk ezen a becsült növekedési ütemen, akkor oda jutunk, hogy egykoron volt egy koncentrált térfogatú valami, ami tele volt energiával, és végül felrobbant.
Fritz Zwicky 1929-es hipotézisét a fáradt fényre elvetette a tudomány, a neve azonban nem maradt dicstelen: neki köszönhetjük a sötét anyag létezésének felfedezését.
Most Rajendra Gupta a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában azt írja, a fáradt fény és a táguló univerzum elmélete nem üti ki egymást, sőt: a kombinálásuk megmagyarázhatja, bizonyos ősi galaxisokat és kvazárokat miért láthatunk több milliárd évesnek. Ez azt is megmagyarázná, hogy a nagy tömegük ellenére miért olyan kicsik.
Jelenleg 13,7 milliárd évesre becsülik az univerzum korát, ám Gupta szerint az egyesített elméletek alapján az jön ki, hogy 26,7 milliárd éves.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
