A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a MEDays Forum nemzetközi konferencia megnyitóján hangsúlyozta, hogy a világ biztonsága ma van a legrosszabb formában a hidegháború óta, s különösen igaz ez Európára, ahol és amelynek szomszédságában is súlyos fegyveres konfliktus zajlik.
Kitért a kontinensen az utóbbi nyolc évben felerősödő tömeges illegális bevándorlásra is, szavai szerint ez a rendkívüli felelőtlen brüsszeli migrációs politika eredménye.
„Látjuk ennek következményeit, a párhuzamos társadalmak létrejöttét Nyugat-Európában, látjuk, hogy hangos kisebbségek nyomást helyeznek az évszázadok óta ott élőkre, látjuk a no-go zónák kialakulását, a terrorfenyegetettség erősödését” – sorolta.
Majd rámutatott, hogy megnőtt a fegyveres konfliktusok és a terrortámadások száma, és ezzel együtt így a nemzetközi közösség felelőssége is.
„Ha ezek a biztonsági kockázatok még súlyosabbá válnak, akkor összeadódnak, és fokozódik a harmadik világháború veszélye. Ezért világos, hogy mi a felelőssége és a házi feladata a nemzetközi közösségnek: ezen biztonsági kockázatok enyhítése, valamint a lehető legtöbb háború és fegyveres konfliktus békés rendezése” – szögezte le.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy ehhez alapvető változásokra van szükség a nemzetközi politikában, mert a diskurzust ma főleg „egymás kritizálása, kioktatás, elítélése, szankciók elrendelése jellemzi”.
Mint közölte, ehelyett helyre kellene állítani a kölcsönös tiszteletet a globális porondon, hátra kellene hagyni a „kolonialista megközelítéseket”, s nem szabad hagyni, hogy bármely ország beavatkozzon más belügyeibe.
„Ugyanis senki nem tudja jobban a marokkóiaknál, hogy mi a jó Marokkónak, és senki nem tudja jobban a dominikaiknál, hogy mi a jó Dominikának, ahogyan senki nem tudja jobban nálunk, magyaroknál sem, hogy mi a jó Magyarországnak” – fogalmazott.
Kifejtette, hogy a kölcsönös tisztelet helyreállítása nélkül a világ ismét a blokkosodás irányába indul el, márpedig Közép-Európa ezen mindig is csak rajtaveszített. Ezért inkább a tiszteleten és konnektivitáson alapuló globális együttműködésről kellene szólnia a következő időszaknak – hangoztatta.
Ennek kapcsán pedig tudatta, hogy a diplomácia lényege a kommunikáció a különböző államok között, s nem csupán azokkal kell szóba állni, akikkel teljes az egyetértés minden kérdésben, mivel a párbeszéd csatornáinak bezárásával a világ a békének még a reményét is feladná.
A miniszter a Magyarországot érő biztonsági kihívásokról is beszámolt, leszögezve azt, hogy keleten az ukrajnai háború, míg délen a migrációs nyomás jelentette kockázatokkal kell megküzdenie hazánknak.
Közölte, hogy tavaly 275 ezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak a magyar szervek, s idén már 180 ezret, ráadásul többször megtörtént, hogy migránsok és embercsempészek rálőttek a határőrökre.
Kiemelte, hogy az illegális bevándorlás megfékezése nem lehetséges az Európai és Afrika közötti szilárd és tiszteleten alapuló együttműködés nélkül.
Illetve hangsúlyoza, hogy a migráció elleni küzdelem csakis a kiváltó okok kezelése esetén lehet sikeres: fel kell lépni a terrorizmus és a szélsőséges ideológiák ellen, valamint mindent meg kell tenni az afrikai befektetések előmozdítása érdekében.
Ezzel összefüggésben emlékeztetett rá, hogy Magyarország kétszáz katonát vezényelt Csádba a Száhel-övezet stabilitásának és biztonságának fenntartása céljából, 140 millió dollár értékben nyújtott kötött segélyhitelt afrikai infrastruktúra-fejlesztésre, évi 1425 ösztöndíjat biztosít 24 afrikai állam hallgatóinak a hazai egyetemeken, illetve a Hungary Helps program keretében 18 országban segítette a keresztény közösségek helybe maradását.
„Mi, magyarok készek vagyunk hozzájárulni az erős együttműködéshez Afrika és Európa között, mert tudjuk, hogy Európának központi érdeke Afrika fejlődése” – összegzett.
Objektum doboz
Írta a Magyar Hírlap
