Novák Katalin: A teljes női egyenlőséget egy ország még nem érte el azzal, hogy nőt választott elnökké

A magyar államfő „sajnálja”, hogy augusztus 1-jétől nem lesz női miniszter a magyar kormányban.

Valódi döntési szabadságra van szükségük a nőknek, hogy a karriert és a családot együtt is választhassák. A nőkre szükség van a munkaerőpiacon és a családban is, és Magyarország erre törekszik – így fogalmazott Novák Katalin köztársasági elnök, aki részt vett a Women Deliver 2023 elnevezésű, a nők globális helyzetének javításával foglalkozó konferencia nyitó panelbeszélgetésén Ruandában.

A magyar államfő hivatalos ruandai állami látogatásának záróprogramjaként vett részt a nemzetközi konferencián. Novák Katalin mellett a panelbeszélgetés tagja volt Macky Sall szenegáli és Zevde Szahle-Vork etióp elnök, valamint Natalia Kanem, az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) ügyvezető igazgatója és Sabana Baszidzs Raszih, az afganisztáni nők vezetőképző iskolájának (School of Leadership) társalapító elnöke.

Novák Katalin a panelbeszélgetésen úgy fogalmazott: a teljes női egyenlőséget egy ország még nem érte el azzal, hogy nőt választott elnökké, de ez egy nagyon jó kezdet. Sietett azonban leszögezni, hogy Magyarországon több nő szerez évente egyetemi diplomát, mint férfi, és több diplomás nő dolgozik, mint férfi.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a nők előtt álló legfőbb kihívás az, amikor dönteniük kell, hogy az anyaságot vagy a karriert válasszák. Hozzátette: Magyarországon a nők az állami támogatásoknak köszönhetően nyugodtan választhatják mindkettőt, mert a nőkre szükség van a munkaerőpiacon és a családban is.

A köztársasági elnök kiemelte: legfontosabb céljának azt tekinti, hogy a család és a karrier közötti egyensúly megteremtése érdekében minden magyar nő annyi gyereket vállalhasson, amennyit csak szeretne. Pozitívumként megemlítette, hogy Magyarországon 10 év alatt 25 százalékkal nőtt a termékenység, a házasságok száma pedig a kétszeresére emelkedett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a négy vagy több gyereket vállaló magyar nőknek az életük során többé nem kell jövedelemadót fizetniük. Külön megemlítette, hogy Magyarországon az apa mellett a nagyszülők is igénybe vehetik a három évig tartó állami gyermeknevelési támogatást.

Arról, hogy a kormány családpolitikai intézkedései valójában hogyan érintik a nőket, ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

A Fidesz tényleg visszaküldi a konyhába a nőket?

Tűzhely mellett, gyerekeket nevelve – ha csak a kormányzati kommunikációt nézzük, nem nehéz elképzelni, hogyan képzeli a nők helyzetét a társadalmon belül a magyar kormány. A valóság azonban ennél árnyaltabb, és bizonyos szempontból még rosszabb is: az Orbán-kormány munkaalapú családtámogatási rendszere sokkal inkább arra irányul, hogy a nők házasság és gyerekvállalás mellett visszamenjenek dolgozni, ami újabb terheket rak a nyakukba.

Több nőt szeretne

Novák Katalin kérdésre válaszolva aláhúzta: Magyarországon még több nőre lenne szükség a parlamenti képviselők között, mert a jelenlegi országgyűlési képviselőknek kevesebb mint 15 százaléka nő. Ezenkívül megemlítette: bár nem ő dönt ebben a kérdésben, de sajnálja, hogy augusztus 1-jétől nem lesz női miniszter a magyar kormányban.

Varga Judit igazságügyi miniszter júniusban mondott le, mert jövőre ő vezeti majd a Fidesz európai parlamenti listáját. Utódja nem egy, hanem rögtön két férfi lett, az igazságügyért Tuzson Bence, az európai uniós ügyekért pedig Bóka János fog felelni, így augusztus elsejétől egyetlen női miniszter sincs a kormányban. Az ENSZ adatai szerint Magyarországon kívül 2023 januárjában még kilenc hasonló ország volt a világban: Azerbajdzsán, Libanon, Nauru, Pápua Új Guinea, Szaúd-Arábia, Srí Lanka, Tuvalu, Vanuatu és Jemen.

HVG