MH/MTI
2023. november 6. hétfő. 16:35
Latorcai Csaba a Közösség és egyén – A szovjet fogságba hurcoltak kontextusában című könyv bemutatóján a Magyar Nemzeti Levéltárban a kötetről azt mondta, „a szovjet fogságba hurcoltak gyötrelmein, ugyanakkor bátor hitvallásán keresztül láttatja az olvasóval azt a világot, amelyet a kommunista diktátorok a létező világok legjobbikának hazudtak”.
A kötetben olvashatunk a hit megerősítő és megtartó erejéről, a náci megtorlást túlélt kárpátaljai zsidóság kálváriájáról, akiket a haláltáborból hazatérve ismét elhurcoltak; megérthető belőle, hogy mi vezetett 1956-hoz, valamint bemutatja, hogy az akkor történtek minden társadalmi rétegre hatással voltak, sőt máig hatással vannak – ismertette az államtitkár.
Latorcai Csaba rámutatott, a kegyetlen világ ártatlan áldozatait legalább százmillióra becsülik világszerte, Közép- és Kelet-Európában pedig ez a szám több milliót tesz ki.
1944-ben az akkor 172 ezer négyzetkilométeres területű Magyarországról mintegy egymillió embert hurcoltak szovjet fogságba, közülük 650 ezren voltak hadifoglyok, több mint háromszázezer embert pedig ítélet nélkül, ártatlan civilként vittek el – tette hozzá.
Az államtitkár úgy fogalmazott, Közép-Európában a kommunizmusról már múltként beszélhetünk, de még vannak országok, ahol ez a világ „él és létezik”, ezért jogos a kérdés: biztonságban érezhetjük magunkat?
„Harminchárom évvel a rendszerváltás után vajon egy letűnt rendszerről beszélhetünk végre, vagy fennáll a veszélye, hogy nem olyan brutális formában és más köntösben, de ismét egy szépnek, újnak hazudott világ kapujában állunk?” – tette fel a kérdést Latorcai Csaba.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója azt hangoztatta, hogy az intézmény elkötelezett az Isten, haza, család hármas egységének védelme mellett, amelyek olyan értékek, amelyeket a kommunisták megpróbáltak eltörölni.
Ezért döntöttek úgy, hogy támogatják a kommunizmus bűneinek feltárását a Gulág- és Gupvi-kutatók Nemzetközi Társasága – ezen keresztül pedig a Gulág- és Gupvi-kutató Intézet – munkáját – közölte a főigazgató.
Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvi-kutatók Nemzetközi Társaságának elnöke, a Gulág- és Gupvi-kutató Intézet igazgatója arról beszélt, a lágerben bebizonyosodott, hogy akinek voltak társai, szövetségesei, kapcsolatai, nagyobb eséllyel tudott életben maradni, ezért fontos manapság is az egyéni érdekek helyett a családokat, a közösségeket erősíteni.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója azt mondta, a kommunizmus történetének feltárása egy soha véget nem érő munka, amelyre óriási igény van a társadalom részéről is.
Írta a Magyar Hírlap
