– A Bild szerkesztőinek 50 pontos közleményében egyebek mellett ez áll: A Hamász Izrael elleni terrortámadása óta az ország a gyűlölet új dimenzióját tapasztalta meg, így ideje tisztázni, hogy mik a szabályok. Németországban korábban is történtek hasonló esetek, miért van mostanság elegük a németeknek a bevándorlókból?
– Az idegengyűlölet kérdésének kezelése Németországban még mindig kényes téma. A baloldal és a zöldek tábora gyorsan a jobboldali szélsőségesek közé sorolja, és muszlimellenes rasszizmussal, vagy még inkább általános idegen gyűlölettel vádolja azokat, akik az illegális migránsok németországi jelenlétének kérdését feszegeti. Ennek elkerülésére népszerű módszer a közelmúltbeli antiszemita zavargások mögé bújni. Az igazság az, hogy az 2015-ös ellenőrizetlen migrációs hullámot és az azt követő támadásokat, például a berlini Breitscheidplatzon vonatokon baltával és késekkel végrehajtott nők elleni atrocitásokat, a csoportosan elkövetett nemi erőszakos cselekményeket, bárki láthatta, aki látni akarta. Bármilyen jó szándékú is a kiáltvány, egyben egy nagy adag hazugság is. A harcias muszlimok minden évben átvonulnak Berlinben, az úgynevezett Al-Quds napon. (Al-Quds arab neve Jeruzsálemnek, amely Mekka és Medina után az iszlám harmadik szent városa – a szerk.) Azok közül, akik most állítólag megdöbbentek, sokaknak elég lehetősége lett volna felemelni a hangjukat, vagy tenni valamit.
– Mindez azt jelenti, hogy a Willkommenskultur korszaka véget ért?
– Nem igazán. Különösen a kormánykoalícióban részt vevő Zöldek pártja továbbra sem hajlandó szembe nézni a valósággal. Az illegális bevándorlás nehézségeit egyszerűen az infrastruktúra és a költségek problémájának tekintik, de magát az illegális migrációt nem hajlandók korlátozni. Manapság még a protestáns egyház magas rangú képviselői is arról beszélnek, hogy „befogadóképességünk határai még mindig messze vannak”. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozó Annette Kurschuss, a protestáns egyház tanácsának elnöke szerint, a befogadóképesség határait csak akkor érjük el, „ha önfeladásra kerül sor”. Mindeközben, azok, akik reálisan látják a helyzetet, el vannak keseredve. mert sokan azt gyanítják, hogy a migráció következményei sem most, sem hosszú távon már nem kontrollálhatók.
– Nem tudom elképzelni, hogy a migránsokról egy rossz szót sem ejtő hírportál most egyedül merjen szembemenni a hivatalos német politikával. A Bild kiadója, az Axel Springer médiacsoport is támogatja a szerkesztőik álláspontját?
– A Bild-nek, a kezdeti, vagyis 2015 őszi migrációbarát időszakát hamarosan felváltotta egy reálisabb megközelítés, amely természetesen a szocializmusban „bevált módszert” is alkalmazta. A sikeres bevándorlók pozitív példáit mutatták be, ellensúlyozandó a migráns bűnözésről szóló kendőzetlen tudósításokat. Mostanában azonban a mindennapos támadások, az erőszakos tüntetések, és az illegális migráció következményei előtt, aligha lehet behunyni a szemünket.
– „Nem akarunk életmódot váltani csak azért, mert vendégeink vannak” – áll többek között a Bild szerkesztőségének közleményében. Eddig senki sem vette észre, hogy a németek már életmódot váltottak és az újonnan érkezett illegális migránsok idővel nem távozó vendégek, hanem Németország állandó lakosai?
Ralf Schuler: Csak idő kérdése, hogy az első generáció mikor nő fel többségi migránsként
Fotó: Ralf Schuler/Privat
– Valójában ez még nem igazán hatolt be sok német tudatába. Amióta Erdogan török elnök felavatta a kölni nagymecsetet, a zsidó intézményeket minden eddiginél jobban meg kellett védeni, a kipa nyilvános viselése még kockázatosabbá vált, mint korábban, a zsidó iskolások pedig napi félelemben élnek. Németországban a 15 év alatti migráns generációban már 42 százalék az idegenek aránya. A szövetségi kormány a következő tíz évben legalább hatmillió munkavállalót szeretne külföldről behozni. Tehát csak idő kérdése, hogy az első generáció mikor nő fel többségi migránsként. Izgalmas kérdés tehát, hogy ki, integrál kit?
– A Bild újságírói szerint az illegális migránsok kihasználták a németek türelmét. Nem fogadják el a demokratikus értékeket és megsértik az ország alkotmányát. Az illegális migránsok már előzőleg is így viselkedtek, a hatóságok pedig nem tettek ellene semmit. A Hamász terrorja kellett, hogy a németek felébredjenek?
– Azok számára, akiknek reális képük van a migrációról, mint például Ruud Koopmans migrációkutató, nem volt szükség terrorra a felébredéshez. Egyszerűen logikus, hogy minél több muszlim vándorol be, annál muszlimabbá válik egy ország. A probléma egy része az, hogy Németország a múltban szinte minden anyagi problémát szem elől tévesztett. Másrészt, hogy a németek többsége baloldali idealista, hisz a népek és vallások békés és baráti együttélésében, ahogy ezt Gotthold Ephraim Lessing – a XVIII. században élt felvilágosult német író, művészettörténész, filozófus, aki bízott a keresztények, muszlimok és zsidók békés egymás mellett élésében – is megírta és elhiszik, hogy a valóság alkalmazkodik az álmaikhoz, ha éppen elég kedvesek a bevándorlókkal. Az ébredés legjobb esetben is csak most kezdődött el. A legjobb példa: a Bild kiáltványának egyik pontja azt mondja, hogy az emberek kezet fognak Németországban. Az ortodox muszlimok ezt eddig nem tették – főleg nem a nőkkel –, és nem is fogják ezt tenni a jövőben sem.
– „Azok az emberek, akik az ártatlan civilek meggyilkolását ünneplik, arra tanítják gyermekeiket, hogy gyűlöljenek másokat, mert „hitetlenek” – olvasható a Bild kiáltványában. A német újságírók miért lepődnek meg azon, hogy „új honfitársaik” mentalitása eltér az övékétől?
– Értem, hogy mindez őrültségnek tűnik magyar szemszögből nézve. Azt azonban meg kell érteni, hogy a nemzetiszocializmus civilizációs törést okozott és utána sok német a dominancia, a hegemónia és a túlzott nacionalizmus egyik formájaként tekint saját német kultúrájára. Ezt naiv és lényegében önpusztító „üdvözlő kultúrával” kompenzálja. Emellett az 1968 utáni alternatív mozgalmaknak mélyen gyökerező burzsoá ellenes hatásai is vannak, amelyek később társadalmi szintre emelkedtek. Ez gyökeret vert a mai elit egyes csoportjaiban. Ez különösen gyakori a német újságírók körében. Springer sokáig kivétel volt. A valóság pedig már rég megérkezett a hétköznapi emberek közé, és ezt tükrözi többek között az AfD szavazatainak növekvő száma is. Mindez egyszerűen elmondhatod Asterix – egy francia képregény főhőse – szavaival is: Őrültek a németek!
Írta a Magyar Hírlap
