– Legalább három migráns meghalt egy péntek hajnali lövöldözésben a határ menti Horgos külterületén. Eddig is érkeztek nyugtalanító hírek Szerbiából, de ez – azt hiszem – már egy másik szint. Mi történik a szomszédunkban?!
– Sajnálatos módon erre számítani lehetett; ebben a hírben nincs semmi meglepő. „Pusztán” annyi történt, hogy most több áldozat van, mint korábban. Idáig egy-egy halottról, és sebesültekről hallottunk. A határ térségét migránshátterű szervezett bűnözői csoportok uralják, s ezek – lassan azt mondhatjuk, hogy háborúkat folytatnak egymással. Az éjszaka folyamán is két ilyen banda vívott harcot automata fegyverekkel egy-egy kurrensebb terület fölötti uralom megszerzéséért.
– Amikor a migrációról beszélünk, általában az illegális bevándorlásra gondolunk: emberekre, akik ilyen-olyan okból Németországba, Skandináviába akarnak eljutni. De ezek szerint egy részük megáll Szerbiában, és gengszternek áll?
– Vannak olyan migránsok, akik menet közben, mondjuk a magyar határnál szembesülnek azzal, hogy elfogyott a pénzük, nem tudják kifizetni az embercsempészeket, ezért azt az utat választják, hogy ledolgozzák, illetve megkeresik azt a pénzt, amire szükségük van a továbbjutáshoz. És ezért csatlakoznak ezekhez az bűnszervezetekhez – időlegesen. Egy részünk aztán ott ragad a bandákban, mert rájön, hogy ez sokkal jövedelmezőbb, mint bármi, amit a célországban elérhet. Ráadásul, ha följebb tud mászni a bűnbandák ranglétráján, akkor még több pénzt tud keresni, hiszen itt euró tíz, meg százezrek cserélnek gazdát havonta.
– És hogyan jutnak fegyverekhez? Számos legenda kering arról, hogy a Balkánon tojást és kézigránátot is árulnak a piacokon. Ezeknek van valóságalapja?
– Ez talán túlzásnak tűnik, és mi itt Közép-Európában csodálkozunk ezen, viszont ne felejtsük el, hogy 30 évvel ezelőtt, a délszláv háborúban gyakorlatilag megszűnt a jugoszláv állam, megszűnt a jugoszláv néphadsereg, és a fegyverzetének egy jó része kézen-közön eltűnt. De nem végleg. Ezek később előkerültek, most is „forgalomban” vannak, és a bűnszervezetek felvásárolják, majd jelentős haszonnal továbbadják a készleteket. Bárkinek. Hogyha pedig, ne adj’ Isten hiány alakulna ki, Albánián át van egy csempészútvonal, amin keresztül utánpótláshoz tudnak jutni. És ezek a fegyverek nem maradnak Szerbiában, hiszen abból, hogy időről időre a magyar határon megbuknak csempészek, látszik, hogy Nyugat-Európában is van rájuk kereslet.
– Mennyire kell nekünk itt Magyarországon tartani ettől a jelenségtől? Tudom, hogy a délszláv háború után voltak problémák, elég csak Magda Marinkóra gondolni. Most is átcsaphat az erőszak a határon?
– Volt olyan is, amikor nem csak egy-két bűnöző, hanem fegyveres alakulatok sodródtak át a magyar határon, de ezt a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tudták kezelni. Most más a helyzet, nem egy olyan kaotikus. Mindenesetre úgy vélem, hogy a déli határainkon még inkább figyelni kell arra, hogy ne csak a migránsokat tartsuk vissza, hanem magukat a szervezetek is, nehogy gyökeret tudjanak verni nálunk. Jelenleg szerencsésnek mondhatjuk magunkat: mivel nem engedtük be az illegális migránsokat, ezért a saját bűnszervezeteik sem jelentek meg Magyarországon. Szemben például Svédországgal, ahol az Afrika középső részéből származó bandák harcolnak egymással.
– És azon túl, hogy védjük a határkerítést, illetve Ausztriával közösen kontingenseket küldünk Szerbiába, lehet vagy kell még valamit tenni?
– Titkosszolgálati szinten szorosan együtt kell működni a balkáni országokkal, hogy minél előbb értesüljünk azokról a fejleményekről, amik náluk történnek. És, minél szigorúbban őrizni kell a határainkat.
Írta a Magyar Hírlap
