Négy tárgyalási napon ismertette 403 oldalas perbeszédét Zamecsnik Péter ügyvéd, az 1998-as Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtással vádolt Gyárfás Tamás védője a bíróságon, amelynek végén az első rendű vádlott felmentését kérte Póta Péter büntetőbírótól. Gyárfás Tamás bűnösségére egyetlen bizonyíték sincs, nem is lehet, hiszen védencének nincs köze Fenyő János megöltéséhez – indokolta indítványát a védő.
A büntetőper másodrendű vádlottja, az ugyancsak felbujtással vádolt Portik Tamás védője november 7-én mondja majd el perbeszédét, az ítélethozatal előtt a vád képviselője is reagálni kíván a védők által kifejtettekre. Mint korábban megírtuk, az ügyész perbeszédében Gyárfásra tizenkét év fegyházbüntetés kiszabását kérte, míg Portik esetében élethossziglan tartó szabadságvesztést kért. (Portik Tamást korábban két másik leszámolási ügy felbujtójaként már jogerősen elítéltek.) A másodrendű vádlott csütörtökön jelezte, az utolsó szó jogán két vagy három tárgyalási napon kíván élni jogával, ennek függvényében csúszhat az előzetes tájékoztatás szerint a november 14-én tervezett ítélethozatal.
Gyárfás védője a negyedik napon azt hangsúlyozta, hogy a rendőrségi jelentésektől elvárható, hogy azok pontosak, korrektek, hibátlanok legyenek, annál is inkább, mert a vádirat ezekre épült. Ám az ügyvéd seregnyi nyomozati tévedést sorolt fel. Ilyen volt például, hogy az ügyben elsőként eljáró főnyomozó, a ma már nyugdíjas Kovács Lajos egy bútorüzlettől azt a tájékoztatást kapta, hogy Gyárfás Tamás 1993-ban tőlük vásárolt bútort hétmillió forint értékben. A rendőri jelentés ebből arra következtetésre jutott, hogy – miután Portik 1994-ben bérbe vette Gyárfás egyik lakását – a médiaszemély ezzel fizetett Portiknak Fenyő meggyilkolásáért. Az ügyvéd szerint ez teljes képtelenség, mivel a Vico-birodalom fejét csak öt évvel később, 1998. február 11-én gyilkolták meg.
Kovács állítása szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás évekig pereskedtek a Színes RTV Újság tulajdonlása miatt. A tárgyaláson azonban bebizonyosodott, hogy emiatt sosem pereskedtek. A védelem cáfolta a vádiratnak azt az állítását is, hogy 1993-ban – tehát öt évvel Fenyő halála előtt – Gyárfás Tamás az RTV Újság kiadói jogának átadásakor becsapta Fenyő Jánost. A legilletékesebb személy, Csúcs László, a rádió elnöke a tárgyaláson tanúként cáfolta ezt, kifejtve, hogy a Magyar Rádió Fenyő János módszerei miatt nem hosszabbított szerződést a Vico Rt.-vel, ebben Gyárfásnak nem volt semmilyen szerepe.
A vádirat szerint a Népszava az 1997. szeptember 18-tól 1998. február 13-ig zajló kaposvári perről is folyamatosan tudósított, amelyben Gyárfással szemben adócsalás miatt indult eljárás. A vádiratban visszatérő elem, hogy a két médiavállalkozó kíméletlen üzleti vitában állt egymással, amely indítéka lett a gyilkosságra történő felbujtásnak. A vádlókkal szemben azonban a védelem a Népszava összes példányát átnézte a jelzett perbeli időszakban, s kiderült, a lapban a tárgyalásról egyetlen sor sem jelent meg.
Kovács Lajos főnyomozó 2005. március 22-i jelentésére is kitért Zamecsnik ügyvéd. Közölte, hogy Sass László (Tasnádi Péter kollégája – a szerk.), a vád egyik koronatanúja 1999. december 2-án az Alex cukrászdában elmondta a főnyomozónak, hogy 1997 nyarán az előszobában ült, amikor kihallatszott Tasnádi irodájából, hogy főneke arról tájékoztatta Láposi Lőrinc volt rendőr dandártábornokot, hogy Gyárfás megbízta őt Fenyő János kivégzésével. Zamecsnik felvetette, ha a rendőrség 1999 decemberében, majd két évvel a gyilkosság után ilyen fontos információhoz jutott, akkor erről miért hat évvel később, 2005-ben írtak jelentést?
Az ügyvéd számára ennél is érthetetlenebb, hogy Sass László rendőrségi kihallgatására miért csak a cukrászdai beszélgetés után 13 évvel, 2012-ben került sor? Sass László ekkor, majd 2022-ben a bíróságon is ugyanazt vallotta: „Csak azt mondtuk, amit a városban hallottunk… De ezek csak találgatások voltak.” Zamecsnik szerint kézenfekvő lett volna, hogy Sasst szembesítik egykori állítólagos beszámolójával, azaz lejátsszák neki az általa 1999-ben hangfelvételen elmondottakat. Arra a kérdésre, hogy ezt miért nem tették meg, a főnyomozó azt a választ adta: azért, mert „elveszett”.
Az ügyvéd a felületesség példájaként idézett Móricz-Simon nyomozó jelentéséből: „1997. tavaszán névvel ellátott bejelentés érkezett az APEH-hez, amely szerint Gyárfás Tamás jogtalanul igényelt vissza áfát.” A hatóság ezzel azt akarta alátámasztani: bár a választottbíróság 1996. október 11-én a Gyárfás Tamás vezette Nap TV Kft. javára döntött az MTV reggeli műsora miatt kialakult üzleti vitában, Fenyő János ennek ellenére változatlanul támadta Gyárfás Tamást. Azaz nem igaz, hogy a választottbírósági döntést követően Fenyő megbékélt Gyárfással. Az egészben „csak” az a hiba, hogy az APEH felé a bejelentés nem 1997 tavaszán, hanem egy évvel korábban, 1996. április 10-én született, tehát semmi köze nem volt a két médiaszemélyiség üzleti vitájához.
Írta a Magyar Hírlap
