A státusztörvény tervezetéből valamiért kimaradtak a bérezés részletszabályai, így nagyon furcsa helyzetek állhatnak elő a gyakorlatban.
Jövőre már csak azok taníthatnak, akik felsőoktatási intézményben esküt tettek, de hogy mire kell felesküdni, az egyelőre nem derül ki a Pintér-féle belügy tervezetéből – írja a Népszava.
A státusztörvényként elhíresült, de bosszútörvényként is emlegetett „pedagógus életpálya törvény” a végrehajtási tervezete csütörtök éjjel került fel a Belügyminisztérium honlapjára, innen derül ki, hogy a hivatalos rövidítés alapján „Púétv”-ként kell majd rá hivatkozni.
A tervezetből a Népszava szerint kimaradtak a pedagógusok bérére vonatkozó részletszabályok. Csak a gyakornokok bérét határozták meg egységesen (bruttó 440 ezer forintban), a többi pedagógusnak adható fizetések mértékét csak nagyon széles sávokban határozták meg, de nem szabályozták az, hogy a munkáltató mi alapján állapítja majd meg a pontos béreket.
A „Pedagógus I. fokozat” esetén például a fizetés bruttó 410 ezer forinttól bruttó 1 millió 65 ezer forintig terjedhet. Ez alapján elvileg előfordulhat, hogy még egy gyakornok is 30 ezer forinttal magasabb fizetés fog kapni, mint egy több éve a pályán lévő tanár.
A bérezéssel kapcsolatban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője úgy látja, hogy az illetmények megállapítása teljesen szubjektív lesz. Vagyis állami iskolák esetében a tankerületek gyakorlatilag azt tehetnek majd, amit csak akarnak.
A rendelet-tervezetből az is kiderült, hogy
- hetedik és nyolcadik osztályban az integrált természettudomány tantárgyat biológia, fizika vagy kémia szakos tanárok is taníthassák;
- legfeljebb öt évig tanárként lesz foglalkoztatható bárki, akinek van valamilyen természettudományos felsőfokú képzettsége (például biológus, kémikus, matematikus);
- a honvédelmi nevelés-oktatáshoz sem kell pedagógusvégzettség, elég a katonai szakképzettség.
HVG
