Sztojka Attila (Fidesz) azt kérdezte, milyen intézkedéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy a magyarországi nemzetiségekhez tartozók erősíthessék és megőrizhessék identitásukat ebben a háborúkkal terhelt világban. Hozzátette: a magyar egy sokszínű nemzet, a 13 nemzetiség államalkotó szereplő.
Kitért arra, hogy Magyarország szomszédjában háború zajlik, amelyben Magyarország érintettsége különösen jelentős. Ukrajna szabadságáért az Ukrajnában élő kárpátaljai magyarok is életüket adják, miközben számos olyan döntés születik, amely sérti az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó jogukat – mondta.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint a nemzetiségi támogatások összege a Gyurcsány-kor alatt a töredéke volt a mostaninak, és azon idő alatt követték el a romagyilkosságokat, amivel “nem kezdtek semmit”. Ez a felfogásuk most sem változott a baloldaliaknak – mondta, ennek igazolására azt hozta fel, hogy a VII. kerület DK-s polgármestere szerinte elvette a próbahelyet a 100 Tagú Cigányzenekartól.
Az államtitkár közölte, az elmúlt 10 évben hatszorosára emelkedett a nemzetiségek támogatása.
A választ a kormánypárti politikus elfogadta.
Harrach Péter (KDNP) az október 15-én kezdődött fűtési szezon kapcsán azt mondta, az ország megfelelően felkészült a hidegebb hónapokban megnövekvő energiaigények biztonságos kiszolgálására; a háztartások Európa legalacsonyabb áram-, és gázárát fizetik a rezsivédelemnek köszönhetően.
Szerinte az ellátás biztonságát a téli hónapokban a betárolt, jelentős mennyiségű, 6,3 milliárd köbméteres gázkészlet garantálja, emellett a hosszú távú szerződés szerinti szállítások is folyamatosak. Fenntartható hosszú távon az energiabiztonság? – kérdezte.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a magyar kormány nem az ukrajnai háború kitörésekor ébredt arra rá, hogy foglalkoznia kell az energiabiztonság, a diverzifikáció kérdésével.
Elmondta, folyamatosan keresnek alternatív energiaforrásokat. Az ország áramhálózata gyakorlatilag minden szomszédos országgal össze van kötve. Nyáron megállapodtak Törökországgal, Azerbajdzsánnal, Katarral, megindult Magyarországra az azeri gáz – sorolta. Szerinte Magyarország energiabiztonságát a brüsszeli javaslatok veszélyeztetik.
Közölte, 97 százalékos töltöttségen vannak a földgáztározók. Ha az idei tél keményebb is lesz, mint a tavalyi, akkor is lesz elegendő gáz – tette hozzá. A képviselő a választ elfogadta.
Gy. Németh Erzsébet (DK) a kormány ígéretét, miszerint megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét, “kommunikációs trükknek” minősítette. Szerinte ugyanis az utóbbi két évben a nyugdíjemelés elmaradt a nyugdíjas inflációtól, tavalyelőtt 0,3 százalékkal, tavaly pedig 1,2 százalékkal.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy reagált: a kormánynak nincs adóssága a nyugdíjasok felé.
Közölte: a kifizetett nyugdíjak összege 2010 óta közel duplájára emelkedett, a vásárlóértéke pedig mintegy 20 százalékkal javult. Az átlagnyugdíj összege 97 ezer forintról 211 ezer forintra nőtt, a novemberi nyugdíjkorrekcióval együtt több mint 217 ezer forint lesz – tette hozzá. Jelezte: idén január elsejétől mintegy 15 százalékos nyugdíjemelést kaptak a nyugdíjasok, megkapták a 13. havi nyugdíjat, és novemberben meg fogják kapni a 3,5 százalékos nyugdíjpótlékot, illetve a kiegészítő nyugdíjat is.
Zsigó Róbert (Fidesz) elmondta, a főpolgármester pénzhiányra hivatkozva csaknem harmadával emelte a vonaljegyek árát, arra mégis talált pénzt, hogy a Gyurcsány Ferenchez ezer szálon kötődő cégvezetőit megjutalmazza: hirtelen mintegy 300 millió forintot talált, amelyet szétosztott.
“Karácsony Gergely sokadjára nézi madárnak a budapestieket, elég csak az adománygyűjtő ládikákról szóló meséjére gondolni” – fogalmazott.
Nyolc-tízmillió forintos extra pénzt vihetett haza a BKK és a BKV felsővezetése és a közműcéget vezető Mártha Imre is – emlékeztetett, azt kérdezve: meddig tartható ez a gazdálkodás?
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte: Karácsony Gergely kampányában nyitottságot ígért a médiának, amely elől most menekül, átláthatóságot ígért, de közel félmilliárd forintnyi “guruló dollárt” kapott, valamint szakszerű gazdálkodásról is beszélt, ám amikor Tarlós Istvántól átvette a kormányzást, még 214 milliárd forint volt a kasszában, mára pedig minden eltűnt.
Nyáron bejelentették, hogy a főváros csődbe megy, majd néhány nap múlva, hogy közel ötven embernek jutalmat adnak. Ők mind Gyurcsány Ferenc emberei – jegyezte meg, hangsúlyozva: Gyurcsány Ferenc irányít a fővárosban.
Zsigó Róbert reakciójában kiemelte: Karácsony Gergelyék arra készülnek, hogy az idei kötelezettségeiket áttolják a jövő évre: a BKK-nak járó költségvetési támogatás banki faktorálásával 50 milliárd forint értékben adósítják el a fővárost.
Nacsa Lőrinc (KDNP) arról érdeklődött a gazdaságfejlesztési minisztertől, mekkora minimálbér és garantált bérminimumfejlesztés várható jövőre?
A képviselő hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a bérek, különösen a legalacsonyabb fizetések növelése mellett, ennek eredményeként 2010 óta 216 százalékos emelést hajtottak végre, míg a baloldali kormányok szerény teljesítményt mutattak fel e téren. Ez idő alatt a magyar minimálbér-emelés a negyedik legnagyobb volt az Európai Unióban.
Válaszában Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: e téren uniós sorendben 19. vagyunk, a 2010 óta kimutatott növekedés több mint háromszoros.
Hangsúlyozta: miközben a szocialista kormányok nyolc éve alatt a minimálbér alig emelkedett, 2010 óta a nemzeti kormány széles munkavállalói rétegek számára ad adókedvezményt vagy -mentességet, majd a 2010 óta bevezetett kedvezményeket sorolta, jelezve, ez idő alatt a reálbérek 71, kedvezményekkel 77 százalékos volt, a három- vagy több gyermekesek reálkeresete 132 százalékkal emelkedett.
Gyurcsány Ferencék nem emelnék a minimálbért, ahogy kormányzásuk alatt is csak minimálisan tették – jegyezte meg viszonválaszában a képviselő, míg az államtitkár elmondta: jövőre mintegy 10 százalékkal emelkedhet a garantált bérminimum, 15-tel a minimálbér.
Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte a pénzügyminisztertől: “miért határoztak úgy, hogy legyen infláció, miért jó önöknek a vágtató infláció”.
Arról beszélt: a miniszterelnök Brüsszel intézkedéseinek tulajdonítja az infláció megugrását, holott ha az okok a szankcióban volnának keresendők, más államokban is magas lett volna a pénzromlás mértéke; ehhez képest szeptemberben is Magyarországon volt a legmagasabb, “immáron egyedül nálunk két számjegyű” az infláció. Nincs szankciós infláció; orbáni infláció van – fogalmazott.
Válaszában Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára annak a véleményének adott hangot: a kérdező sem gondolja komolyan, hogy “a kormány saját magának gerjesztett egy inflációt”, hiszen külső tényezők jelentősen hatottak a folyamatra, mint a háború és az elhibázott szankciók, vagy a “Soros-birodalom forint elleni támadásai”.
Hangsúlyozta: a cél, hogy az éves infláció idén már 10 százaléka alatt legyen, és jövőre tovább mérsékeljék.
A kérdező képviselő viszonválaszában hibáztatta a kabinetet, amiért minden más szereplőt nevez hibásnak, miközben “felesleges, eszeveszett költekezésbe kezdtek a választások előtt”, ahogy a Vodafone és a ferihegyi repülőtér megvásárlása is “borította a költségvetést”.
Az államtitkár úgy reagált: a költségvetés működőképes, egyensúlyban van, az államadósság már az év végére csökkenni fog és a munkanélküliek száma sem nő jelentősen, a kormány 6 százalékos inflációval, 3-4 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2024-re, “a gazdaság, az ország visszaáll a régi növekedési pályára”.
Írta a Magyar Hírlap
