“Készen állunk arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági kivitelét új utakon oldjuk meg” – hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke.
Csakhogy az oroszok támadják Renit, a román határ közelében levő kikötőt, az első számú alternatív útvonal kiindulópontját. A NATO főtitkára rögtön el is ítélte az orosz akciót mondván “Oroszország fegyverként használja az éhséget.” Elítélte a támadást Klaus Iohannis, Románia elnöke is. Az ukrán mezőgazdasági export 65%-a ezen az útvonalon jut el külföldre azóta, hogy Vlagyimir Putyin elnök felfüggesztette a gabonaegyezményt Ukrajnával. Oroszországnak ezzel kettős célja van: meggyengíteni Ukrajnát, amelynek komoly bevételt hoz a mezőgazdasági export, és párhuzamosan mesterséges hiányt kialakítani a gabonapiacon, ahol az oroszok át akarják venni Ukrajna helyét.
Az Európai Unió tagállamai támogatni akarják Ukrajnát, ezért Litvánia külügyminisztere felajánlotta a balti kikötőket a mezőgazdasági export számára. A három balti állam kormánya levelet írt az Európai Bizottságnak, melyben felajánlják, hogy 25 millió tonna ukrán gabonát tudnának exportálni a kikötőikből – írja a brüsszeli Politico. Ez a gyakorlatban olyan új zöld folyosó kialakítását jelentené, amely az ukrán gabona ellenőrzését megszüntetné Ukrajna és Lengyelország határán. Ukrajna mezőgazdasági minisztere támogatásáról biztosította a balti javaslatot: Mikola Solsky szerint nemcsak a balti kikötőket lehetne kihasználni ily módon, hanem Hamburgot, Rotterdamot és Triesztet is. A Valdis Dombrovskis uniós biztosnak küldött levélben ezenkívül szerepel még Rijeka is Horvátországban, illetve Koper Szlovéniában.
Ezeket a zöld folyosókat már kipróbálták: 2022 májusa és 2023 júniusa között 32 millió tonna ukrán gabona jutott el ezeken keresztül a világpiacra.
Csakhogy ez jóval drágább, mint a tengeri szállitás, ily módon az ukrán gabona hátrányba kerül a vetélytársaihoz, mindenekelőtt az orosz exporthoz képest. Tonnánként 30-40 euró a plusz költség, amelyet valakinek fel kell vállalnia. Ukrajna és Litvánia máris kért támogatást Brüsszeltől erre a célra.
Magyarország, Lengyelország és Románia szintén támogatásra vár. Románia máris sokat költött arra, hogy megnövelje a kikötői kapacitást Constantaban. Lengyelország 100 millió euróból felújította vasúthálózatát, és új határátkelőt létesített az ukrán határon. A baj az, hogy ez csepp a tengerben. Ahhoz, hogy ezek a szolidaritási zöld folyosók hatékonyan működhessenek, több milliárd eurós beruházásokra lenne szükség. Ki nyúl a zsebébe? Mindenki Brüsszeltől várja a megoldást, de ott azt válaszolják, hogy az Európai Unió infrastruktúra fejlesztő alapjában nincs pénz, mert már eddigis 250 millió eurót költöttek ezekre a szolidaritási zöld útvonalakra, és egymilliárd euró jut a közös finanszírozású programokra, amelyek elősegítik az ukrán gabona exportját.
Bár az Egyesült államok is keresi, hogy milyen alternatív útvonalakkal lehetne kiváltani a Földközi-tengert a gabonaszállításban, egyelőre nem látnak jobb megoldást – erről beszélt hétfőn az USA ENSZ-nagykövete.
Linda Thomas-Greenfield azt is bejelentette, hogy támogatják Törökország azon törekvéseit, amelynek az a célja, hogy Oroszország térjen vissza abba a tavaly nyári megállapodásba, amely a fekete-tengeri gabonaszállításról szólt. Sőt, az USA azt is elismerte, hogy hogy zajlanak „színfalak mögötti egyeztetések”, és az Egyesült Államok ösztönöz más szereplőket is arra, hogy gyakoroljanak nyomást Oroszországra ez ügyben.
Ferenc pápa kérte Oroszországot az embargó megszüntetésére
“Barátaimhoz fordulok, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, és kérem őket, hogy állítsák vissza a Fekete-tengeri egyezményt, amely lehetővé tette az ukrán gabona exportját” – mondta Ferenc pápa vasárnapi Angelus üzenetében. A katolikus egyház feje felszólította az egybegyűlteket a Szent Péter téren, hogy “imádkozzanak a mártír Ukrajnáért, ahol a háború mindent elpusztít még a gabonát is.”
Ferenc pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy “a világban éhezők milliói várják a táplálékot.”
Putyin orosz elnök a múlt héten azt ígérte az afrikai államok vezetőinek Szentpéterváron, hogy ellátják gabonával Afrikát. Kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban az Afrikai Egységszervezet elnöke, mondván “nem biztos, hogy a kieső szállítmányokat teljes mértékben pótolni tudnák”. Ezenkívül felhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, ez pedig komoly kihívás a koldusszegény afrikai országoknak.
A Vatikán aktív diplomáciát folytat az ukrajnai háború befejezésére. A pápa megbízásából az olasz püspöki kar elnöke próbál közvetíteni Moszkva és Kijev között. Matteo Zuppi biboros nemcsak Oroszországban és Ukrajnában járt ebben az ügyben, de Washingtonban is – írja a Reuters. A bíboros máris elért annyit, hogy az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt gyerekek egy kis része visszatérhetett családjához. Putyin orosz elnököt épp a gyerekek elhurcolása miatt nyilvánították háborús bűnösnek, és emiatt nem vesz részt a BRICS csúcstalálkozón, amelyet idén Dél Afrikában Johannesburgban rendeznek meg.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a megállapodást tavaly nyáron kötötték az ENSZ és Törökország közvetítésével, aminek révén Oroszország hozzájárult ahhoz, hogy a háború ellenére több ukrán kikötőből újrainduljanak a gabonaszállítások. Oroszország ugyanakkor július közepén függesztette fel részvételét a programban.
Linda Thomas-Greenfield arról is beszélt, az orosz támadások miatt 180 ezer tonna gabona semmisült meg, ami több tízezer ember élelmiszerszükségletét fedezte volna.
Jelenleg a világ 79 országában 345 millió ember szembesül akut élelmiszerellátási bizonytalansággal.
HVG
