MH/MTI
2023. október 20. péntek. 17:10
Frissítve: 2023. október 20. 17:45
Peszkov kérdésre válaszolva arra reagált, hogy Moszkvában korábban kételyek fogalmazódtak meg az amerikai energiaügyi minisztériumnak azzal a szerdai bejelentésével kapcsolatban, hogy „Nevadában földalatti vegyi robbanást hajtottak végre annak érdekében, hogy javítsák az Egyesült Államok képességét a kis hatóerejű nukleáris robbanások észlelésére világszerte”.
A Bloomberg amerikai hírügynökség kommentárja szerint a tesztet „mindössze néhány órával” azután végezték el, hogy az orosz parlament megszavazta az átfogó atomcsendegyezmény (CTBT) ratifikációjának visszavonását, Washington ilyen lépései pedig a jelenlegi helyzetben „félreértelmezhetők, és további eszkalációhoz”, valamint „a nukleáris hatalmak közötti új fegyverkezési versenyhez” vezethetnek.
„A mi álláspontunk nagyon világos. A helyzet de jure mostanra kiegyenlítődött. Most már Amerika és Oroszország is aláírója a szerződésnek, amelyet egyik országban sem ratifikáltak. Tehát erre nagyon komolyan odafigyelünk” – mondta pénteken a sajtónak a Kreml szóvivője. Az orosz külügyminisztérium péntek reggel még arról adott ki közleményt, hogy Oroszország ellenőrzi a nevadai robbantásról szóló amerikai bejelentést. Ha a washingtoni közlés igaznak bizonyul, a tárca szerint a végrehajtott detonáció nem mond ellent sem a nukleáris tesztekre vonatkozó moratóriumnak, sem a CTBT-nek. A minisztérium megismételte, hogy Moszkva nem fog elsőként nukleáris kísérletet végrehajtani.
„Nem tudjuk, hogy pontosan mit robbantottak az amerikaiak a föld alatt Nevadában, de a CTBT szempontjából mindenképpen felmerül a (jogi) minősítés kérdése” – írta Telegram-csatornáján Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának helyettes vezetője.
Koszacsov szerint egyértelmű jelzés Oroszország számára, hogy a tesztet éppen azon a napon hajtották végre, amikor az orosz alsóház a CTBT orosz ratifikációjának visszavonása mellett döntött. Ez szerinte azt mutatja, hogy az Egyesült Államok többé nem törődik sem a nukleáris paritással, sem a stratégiai stabilitással, és értésre adta, hogy a jövőben nem ratifikálja a CTBT-t.
„Az, hogy a CTBT-t nem ratifikálták, nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államoknak joga van ilyen kísérleteket végezni. Az Egyesült Államok 1996. szeptember 24-én írta alá a CTBT-t. Ettől a naptól kezdve a nemzetközi jog szerint az USA-nak kötelessége volt tartózkodni a szerződés megsértésétől” – írta Koszacsov.
Az orosz felsőház jövő héten szavaz a ratifikáció visszavonásáról.
Írta a Magyar Hírlap