Izraelben óriási a belpolitikai feszültség, több hete folyamatosak a tüntetések a kormány ellen – hangoztatta a Hír TV Napindító című műsorában Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint a terrortámadás után az első napokban voltak a zsidó állam melletti tüntetések, míg ma már inkább a Hamász és a palesztinok érdekében emelnek szót az emberek.
Tel-Avivban azt kell mérlegelni, hogy ennek fényében érdemes-e bevonulni a Gázai övezetbe – fogalmazott. Nyilván nyernek, még ha óriási áldozatokkal is – mondta. Ezzel szemben a Hamász stratégiája az, hogy bent tartja a területen a civileket, hiszen így az izraeliek biztosan megölnek majd közülük jó párat. Utalt arra is, a zsidó állam történetében nem volt példa arra, hogy civilek ezreit mészárolják le, nők százait erőszakolják meg, és gyermekeket, csecsemőket égessenek el elevenen.
Egy várost nagyon nehéz bevenni, még akkor is, ha a házakat és az alagutakat elpusztítják – hangoztatta Nógrádi György. Véleménye szerint az Egyesült Államok külügyminisztere azért érkezett a térségbe, illetve azért tárgyalt szinte mindenkivel, hogy jelezze, Izraelnek nem szabad túlfeszítenie a húrt.
A bevonulás helyett alternatíva lehet a célzott leszámolások alkalmazása, hiszen durván kétszáz iszlamista terrorista szerepel a zsidó állam listáján – mondta. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha Izrael belép Gázába, akkor a nemzetközi közvélemény hangulata biztosan megváltozik.
Szörnyű nehéz a helyzet – felelte Nógrádi György arra a felvetésre, hogy előfordulhat-e, Izrael mégsem teszi be a lábát a terroristák uralta zónába. A Hamász esetében nagyjából húsz-, míg Libanon esetében ötvenezer palesztin áll fegyverben, akiknek több tízezer bevethető rakétájuk van. A szíreket ugyan Izrael részben kiiktatta, de Jordánia szerepvállalása még kérdéses. Nem véletlen, hogy Anthony Blinken külügyminiszter első körben az állam vezetőjét, a királyt hívta föl azért, hogy ne avatkozzon be a konfliktusba.
Az Egyesült Államok szerint az arab–izraeli közeledést akkor lehet folytatni, ha a csapatok nem vonulnak be Gázába – vélekedett a szakértő. Utalt arra is, Izrael történetének minden háborúját győztesként fejezte be – de béke, illetve annak megőrzése terén már nem mondható ennyire sikeresnek. Mindez annyit tesz, ha most bemegy Gázába, akkor az hatalmas politikai veszteséget okozhat – mondta.
Mint kifejtette, Egyiptom azért nem engedi át a palesztin menekülteket a saját térfelére, mert el akarja kerülni a belpolitikai viharokat. Érdekesnek nevezte azt is, hogy bár Irán lelkesen támogatja a Hezbollahot és a Hamászt, de a területén még sincsenek palesztinok. Itt ugyanarról van szó, mint Kairó esetében – nem kell a feszültség – fogalmazott Nógrádi György.
Az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti szövetségese Izrael, de emellett sem mondhatja azt, hogy elengedi Ukrajna kezét – mondta. Immár a New York Times is arról írt, hogy Kijev nem képes megnyerni a háborút, és mielőbb el kellene fogadnia a békefeltételeket. Az amerikai kormány azt sugallja, képes mindkét konfliktust kezelni, de kérdés, hogy ez így van-e?
Az iráni külügyminiszter figyelmeztetése, mi szerint ha elfajul a konfliktus, az az USA súlyos veszteségével, jár nem lehet figyelmen kívül hagyni – húzta alá a szakértő. Utalt arra is, Izrael elrettentő ereje egy többfrontos háború esetén katonailag elég, de politikailag már nem annyira – vélekedett Nógrádi György. Aláhúzta azt is, az Egyesült Államok alapvető érdeke, hogy a térségben béke legyen.
Nógrádi György az adásban még érintette a kárpátaljai helyzetet is, ahová az elmenekült magyarok helyére tömegével érkeznek az ukránok. Mint mondta, a helyi polgármesterek kompromisszumra kényszerülnek, egyre több ukrán emlékművet kell állítaniuk azért, hogy a pár hazai vonatkozású szobor megmaradhasson.
Írta a Magyar Hírlap
