MH/MTI
2023. október 17. kedd. 19:39
Frissítve: 2023. október 17. 19:43
A vonatkozó tervezetet a ház külügyi bizottsága készítette elő, Vjacseszlav Vologyin házelnök indítványa alapján. A törvénytervezetet több mint 430 képviselő jegyzi szerzőként az alsóház 450 tagja közül.
A tervezetet második olvasatban várhatóan szerdán, harmadik és végső változatban pedig csütörtökön tárgyalják. Vologyin korábban hangsúlyozta, hogy a ratifikáció visszavonása Oroszország nemzeti érdekeit szolgálja, és tükörválasz lesz az Egyesült Államoknak, amely nem ratifikálta a szerződést.
A visszavonás kérdését Vlagyimir Putyin orosz elnök vetette fel a Valdaj nemzetközi vitaklub október 5-i ülésén. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes október 10-én kijelentette, hogy nem lát közvetlen kapcsolatot a CTBT orosz ratifikációjának esetleges érvénytelenítése, és egy új fegyverkezési verseny között.
„Nem látok itt közvetlen kapcsolatot. Minden az Egyesült Államoktól függ: attól, hogy Washington a nukleáris kísérletek romboló útjára lép-e. És vannak arra utaló jelek, hogy a nevadai kísérleti telepen jelenleg is folytatnak, vagy legalábbis a közelmúltig folytattak ennek megfelelő munkát” − mondta újságíróknak.
„Ha erre az útra lépnek, akkor életbe lép az orosz elnök által hangoztatott álláspont, miszerint ezt mi is kénytelenek leszünk visszatükrözni. Akkor teljesen más helyzet jön majd létre, de a felelősség azért, hogy ez bekövetkezik-e vagy sem, Washingtont terheli” − tette hozzá.
Leonyid Szluckij, az alsóház külügyi bizottságának elnöke október 6-án kijelentette, hogy a ratifikációs okmány visszavonása magának a szerződésnek a sorsát jelenleg nem befolyásolja. Rámutatott, hogy a CTBT azért nem lépett soha hatályba, mert számos ország nem ratifikálta.
„A ratifikáció visszavonása nem jelenti azt, hogy hazánk újra nukleáris kísérleteket szándékozik folytatni. Ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta, nem mi leszünk az elsők, aki nukleáris kísérletet hajtanak végre. Annak felelőssége, hogy a helyzet miként alakul, teljes mértékben az Egyesült Államoké” − jelentette ki Konsztantyin Voroncov, az orosz küldöttség helyettes vezetője az ENSZ Közgyűlésének a leszerelés és a nemzetközi biztonság ügyében illetékes Első Bizottságának hétfői ülésén.
Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem lépte ezt meg.
Írta a Magyar Hírlap
