A kérdés azért izgalmas, mert a Biden-kormányzat azzal próbálja átvágni a gordiuszi csomót, hogy egy nagy törvénycsomagba pakolja össze az ukránoknak, illetve az Izraelnek szánt támogatásokat a tajvani segéllyel és az amerikai határvédelemre fordítandó forrásokkal, ami vagy átmegy a kongresszuson, vagy még a mostaninál is súlyosabb belpolitikai válságot okoz az országban.
A republikánus törvényhozók nagyjából egységesek Izrael támogatásában, míg Ukrajnával kapcsolatban ez már távolról sem mondható el róluk, az utóbbi támogatásával kapcsolatban viszont a demokraták körében nincs nagyon vita, ők sokkal inkább az Izrael melletti kiállást tartják problémásnak – derül ki a Wall Street Journal elemzéséből.
A következő hetekben a két kérdés sorsa most összekapcsolódhat a Capitoliumon, mivel a Biden-kormányzat épp azt latolgatja, hogy a két országnak szánt támogatásokat, valamint a Tajvan és az amerikai határvédelem finanszírozására biztosítandó forrásokat egyetlen törvénycsomagban vonja össze, amelyet a még meg nem nevezett új házelnöknek kellene majd valahogy átvinnie a képviselőházon.
A Trump-éra előtti hagyományos, republikánus héjamentalitásból nem sok minden maradt, mostanra a párt élvonalában ugyanúgy találni az Ukrajnának való fegyverszállításokat teljes mértékben támogató politikust, mint olyat, aki inkább vonakodónak nevezhető ebben a kérdésben. Márpedig jelenleg a képviselőházban republikánus többség van, így az ellenzék támogatásának megszerzése kulcsfontosságú a kormány számára, ha át akarja nyomni a törvénycsomagot a kongresszuson, persze ennek előfeltétele, hogy a Republikánus Párt magával is megegyezzen, már ami az új házelnök személyét illeti.
A nagy nemzetbiztonsági törvénycsomag ötlete eredetileg olyan, Ukrajnát támogató republikánusoktól származik, akik úgy vélik, hogy jobb lenne, ha a párttársaiknak az elnökválasztás előtt egy évvel csak egyszer kellene szavazniuk ilyen súlyos kérdésekben és nem többször egymás után.
A hagyományos felállás abban a tekintetben is változott, hogy egykoron Izrael támogatásának kérdése kétpárti egységet képezett, mostanra azonban a demokraták progresszív szárnya a támogatás csökkentése mellett száll síkra, arra hivatkozva, ahogyan Izrael a palesztinokkal bánik, illetve a ciszjordániai megszállás körülményeit is helytelenítik, a képviselők között vannak, akik apartheidet emlegetnek ezzel kapcsolatban, míg más demokraták pedig határozottan kiállnak Izrael mellett.
A CNN egy közvéleménykutatása szerint a demokrata szavazók hajlamosabbak a palesztinok iránti szimpátiára, mint a republikánusok, ugyanakkor Izrael nagyfokú támogatása mindkét szavazótábor többségére igaz.
A külpolitika irányával kapcsolatos vita erősen befolyásolhatja a választásokat is, márpedig ilyesmi 2008-óta nem fordult elő Amerikában, akkoriban az iraki háború kérdése gyakorolt hatást az elnökválasztásra. Emellett azonban kérdéses az is, hogy a külpolitikai elképzelések ilyetén megosztottsága mellett meddig lesz képes az Egyesült Államok fenntartani a korábbi hagyományokon alapuló szövetségi rendszerét és a világpolitikában elfoglalt szerepét?
Az izraeli-palesztin háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
HVG
