Szeptember 24-én Észak-Koszovóban szerb nemzetiségű, maszkos fegyveresek koszovói rendőrökre támadtak, majd órákig tartó tűzpárbaj zajlott le, melyben egy rendőr meghalt, egy megsebesült, és három támadót lelőttek.
Milanovic szerint egy ilyen akcióhoz „a legfelsőbb vezető vagy ahhoz közel álló személy jóváhagyására van szükség”. „Tudnunk kell azt, hogy kik voltak a fegyveresek, és kik állnak mögöttük. Már láttunk hasonlókat a történelem során, és nem akarunk újra látni ilyeneket” – hangsúlyozta.
A koszovói elnök elmondta: több bizonyítékuk is van arra, hogy a szerb hatóságok szervezték meg az észak-koszovói támadást. „Belgrád pénzelte a félkatonai alakulatot és annak kiképzését, valamint a lefoglalt fegyvereket is csak Szerbia gyárthatta” – fejtette ki. Rámutatott, hogy Belgrád nem határolódott el a támadóktól, sőt menedéket nyújtott nekik, miután elmenekültek Koszovóból.
A koszovói elnök megismételte korábbi álláspontját, miszerint Szerbiával szemben uniós szankciókat kell bevezetni, hogy a jövőben ne történhessen hasonló támadás, amelynek célja szerinte Észak-Koszovó elszakítása volt. „Ha nem lesznek büntetőintézkedések, Szerbia ezt bátorításnak fogja értékelni” – mondta.
Milanovic viszont úgy vélte, hogy a szankciók hatástalanok, és ellentétesek a nemzetközi joggal, ha nem az ENSZ hoz határozatot róluk. Utalt arra, hogy az Európai Bizottság korábban hozott már szankciókat Koszovóval szemben, beleértve a koszovói képviselőkkel való találkozások tilalmát is. Felszólította az EU-tagállamok vezetőit, hogy „sértsék meg ezeket a szankciókat, és találkozzanak Koszovó képviselőivel”.
Az ilyen szankciók az európai diplomácia vezetőjének, Josep Borrellnek és csapatának alkalmatlanságát tükrözik„ – mondta Milanovic, hozzátéve, hogy Borrell spanyol, Spanyolország pedig nem ismerte el Koszovót.
A horvát elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy Pristinának el kell ismernie a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét, függetlenül attól, hogy ki van hatalmon Szerbiában. „Végső soron ez azoknak a normáknak a keretein belül van, amelyeket az önök alkotmánya garantál” – mondta Milanovic a koszovói elnöknek.
Vjosa Osmani megköszönte a horvát államfőnek a határozott támogatást, külön kiemelve Milanovicnak az ENSZ Közgyűlésén mondott beszédét, amelyben minden országot Koszovó elismerésére szólított fel. „Horvátország és Milanovic továbbra is a mi hangunk azokon a fórumokon, ahol nem vagyunk jelen” – mondta Osmani, az EU-ra, a NATO-ra és az ENSZ-re utalva.
A koszovói elnököt, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Horvátországba, a nap folyamán fogadja még Gordan Jandrokovic házelnök és Andrej Plenkovic kormányfő is. Azután Károlyvárosba és Fiumébe látogat, hogy találkozzon az albán kisebbség képviselőivel.
Csak a párbeszéd hozhat tartós megoldást Koszovó számára
Özkan Ulutas elmondta: a közelmúlt eseményei rávilágítottak, hogy a térség biztonsága nagyon törékeny, és az események előre nem láthatók. „Ez még fontosabbá teszi a KFOR létét és küldetését. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a KFOR fenntartsa a készültségét, és hatékonyan teljesítse a küldetését, éber maradjon, és készen álljon a térség biztonságát befolyásolni képes események bármilyen alakulására” – mondta a megbízatása átvételekor. Hozzátette: vezetése alatt a KFOR teljes pártatlansággal és szakszerűen végzi majd misszióját.
A 28 ország mintegy 4500 katonáját tömörítő KFOR vezetését a török tábornok az olasz Angelo Michele Ristuccia vezérőrnagytól vette át.
A KFOR az 1998-99-es koszovói-szerb háború lezárását követően, 1999. június 12-én jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján. Az akkor mintegy 50 ezer fős kontingens feladata az volt, hogy biztosítsa a koszovói ENSZ-adminisztráció számára a biztonságos környezetet. 2008-ban Koszovó függetlenné vált Szerbiától, a KFOR azonban az azóta is fel-fellobbanó zavargások miatt a helyszínen maradt.
Özkan Ulutas a haderő 28., egyben első török vezetője. A KFOR-ban jelenleg mintegy 600 török katona szolgál.
Írta a Magyar Hírlap
