Európa-szerte egyre gyakoribbak a heves és folyamatos zivatarok, a pusztító viharok és a meghökkentő méretű jégdarabok potyogása az égből – nyáron is. Megkérdeztük az Országos Meteorológiai szolgálatot, mi ennek az oka.
Az elmúlt napok és hetek heves időjárásai szokatlanok voltak a nyári hónapokban a mediterrán térségben és Közép-Európában is. A hírek Olaszország északkeleti tartományairól, majd később több területéről is teniszlabda méretű jégesőről számoltak be, de hazánkban is jellemzőek voltak a tartós zivatarok, viharok, a szélsőséges időjárás. Az okozott károkról és sérülésekről a hvg.hu is több ízben beszámolt.
Éppen ezért megkérdeztük az Országos Meteorológiai Szolgálatot, milyen természeti okok állhatnak a szokatlan időjárás hátterében, pontosan milyen légköri változások okoznak ilyen tartósan szélsőséges időjárást, hogyan alakulnak ki az ilyen méretű jégdarabok.
Az OMSZ magyarázata szerint a heves események kiváltó oka a légköri áramlás és nedvességi és labilitási viszonyok egy speciális együttállása, amely meghökkentően nagyméretű jégdarabokat képes életre hívni. Közép-Európában és a mediterrán térségben létrejött egy úgynevezett JET-stream, amely egy erős kanyargós légáramlat a Föld felszíne felett, ehhez pedig kapcsolódott a talaj közepén több frontrendszer. Ez a környezet kifejezetten kedvez az olyan szélsőséges időjárási tényezők kialakulásának mint a szupercella, amitől kialakulhatnak akár többórás zivaratok is. Az ilyen időjárási tényezők hozhatják magukkal a heves szélrohamokat, a felhőszakadást és jelentős jégeső kialakulását is.
De mitől lesznek ekkorák a jégdarabok?
A létrejövő szupercellákban tartósan elkülönülő le- és feláramló csatornák keletkeznek, ha a jégszemek a feláramlási csatornában hosszú ideig tartózkodnak, megnőhetnek akár 5-10 cm méretű darabokra is.
Az OMSZ válasza szerint a heves események a European Severe Weather Database ábrája alapján Franciaország délkeleti részétől Észak-Olaszországon, Szlovénián, Horvátországon, Szerbián át egészen Románia déli részéig húzódik. Ezt a területet, az Alpok előterétől az Adria északi részéig tartó részt a szakzsargon szupercella folyosónak is hívja. Az OMSZ azt is hozzátette, ugyan a mostani hírek erre a részre koncentrálódtak, de az ilyen légköri feltételek nem területfüggők, így bárhol kialakulhatnak.
Félhetünk-e attól, hogy általános lesz a jövőben az ilyen időjárás?
Simon Gergő, meteorológus szerint a jelenlegi adatok alapján a légkörben lévő szélsőségek számossága a jövőben növekedni fog. A heves zivatarok, zivatarrendszerek gyakorisága, folyamatossága pedig tartóssághoz vezethet, hiszen az elmúlt időszakban minden nap volt heves időjárási esemény az említett térségben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága a mai napon is felhívta a figyelmet arra, ilyen időjárási környezetben egyre fontosabb figyelni a radarképekt és az előrejelzéseket.
HVG
