Fizetési meghagyásos eljárást indíthat bárki, akinek tartoznak. A követelőnek rendelkeznie kell belföldi címmel, és annak is, akitől a pénzt követeli. Friss hír, hogy az elektronikus ügyintézésre kötelezettek számra az ügyintézés teljesen elektronikussá válik. Hárommillió forintnál kisebb összegek esetén nem lehet közevetlen bírósági pert indítani, ilyen esetekben indítható a meghagyásos eljárás, 3 és 30 millió forinti összeg esetén meghagyásos és bírósági eljárás indítható együttesen, 30 millió forint pedig mindenképp bírósághoz kell fordulni a követelés ügyében – számolt be a Magyar Közlöny alapján a Promotions.
A MOKK tájékoztatása alapján tavaly 409 ezer fizetési meghagyásos eljárást indítottak, a legtöbb eljárást követeléskezelők, közműcégek, mobilszolgáltatók kezdeményezték.
A fizetési meghagyás kibocsátása a közjegyzők hatáskörébe tartozik, nem bíróságtól jön a levél, így vannak, akik figyelmen kívül hagyják. Ez azonban óriási tévedés, át kell venni, és 15 napon belül reagálni rá. Ha valaki nem tud fizetni, akkor is vegye át, lehet találni megoldást a problémára. Tóth Ádám, a MOKK elnökének javaslata szerint az átmeneti fizetési nehézséggel küszködők kérhetnek részletfizetést vagy akár fizetésre halasztást is – ez azt jelenti, hogy átütemezik a fizetést addigra, amikorra az adós pénzhet jut – írták.
A lap szerint ehhez nyilatkozni kell az adós vagyoni helyzetéről közjegyző előtt, és bizonyítani, hogy részletekben képes lesz törleszteni a kedvezeményzetett felé. Ez azonban csak akkor van így, ha az adós 15 napon belül válaszol a követelésre. Részletfizetési kérelmet az adós benyújthat szóban vagy levélben bármelyik közjegyzőnél, illetve elektronikus formában is.
Írta a Magyar Hírlap
