Itthon: Mintha két különböző világban élnének a lengyelek és a magyarok, amikor Oroszországról van szó

Több mint kétszer ezer fős, reprezentatív mintán végzett kutatást a washingtoni székhelyű Pew Research Center Magyarországon és Lengyelországban, amely során a két ország lakosságának véleményét vizsgálták Oroszországról és az Egyesült Államokról az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódva. Mint írják, az eredmények tükrözik az országok kormányainak hozzáállását a háborúhoz, amely többek között a fegyverszállítmányok támogatásában, illetve blokkolásában és a szankciók megítélésében mutatkozik meg. A felmérést idén március-áprilisban végezték, vagyis még azelőtt, hogy Lengyelország és Ukrajna vezető politikusai a gabonakereskedelem és a fegyverszállítás miatt kölcsönösen éles kritikát fogalmaztak meg egymással szemben, előbbi esetében vélhetően a közelgő választások miatt is, ami a közvéleményre is hatással lehetett.

A közvélemény-kutatás eredményeiből jól látszik, hogy a két közép-kelet európai ország lakossága merőben mást gondol a két nagyhatalommal való kapcsolatról és Oroszország megítélésében is komoly különbségek vannak. Ez már rögtön az első kérdésre adott válaszokból kiderült, amikor a kutatók arra voltak kíváncsiak, mennyire tartják veszélyesnek Oroszországot az Ukrajnán kívüli szomszédjaira a felmérés résztvevői. Míg a lengyelek esetében öt százalék mondta, hogy nem jelent veszélyt, Magyarországon minden negyedik ember így gondolkodik (27%). Azok között, akik kockázatot jelent az orosz szomszédság, itthon nagyjából fele-fele arányban válaszoltak úgy, hogy komoly, illetve, hogy kis veszélyt jelent Moszkva közelsége, Lengyelországban azonban a lakosság 77 százaléka szerint nagy a kockázat. Érdekesség, hogy miközben mindkét országban jobboldali-populista párt kormányoz, az ő szavazóik épp ellentétesen gondolkodnak a két országban: a Fidesz támogatói nagyobb arányban gondolják, hogy Oroszország nem veszélyes, mint az ellenzékiek, a PiS (Jog és Igazságosság) szavazói viszont jobban tartanak Putyin rendszerétől, mint azok, akik nem támogatják a kormánypártot.

Úgy tűnik, a magyar kormány szankciós-bombás plakátjai megtették hatásukat, a felmérésben ugyanis a megkérdezettek közel fele (48 százalék) mondta azt, hogy enyhíteni kéne az agresszorra kivetett szankciókat, harmada szerint nem kéne változtatni rajtuk és mindössze 8 százalék szerint kéne szigorítani rajtuk. Lengyelországban a lakosság kétharmada vélekedett úgy, hogy durvább gazdasági szankciók is indokoltak lennének, negyedük szerint elegendőek a jelenlegi intézkedések és csak 3 százalék enyhítené azokat. Ugyanebben a kérdésben 2015-ben (azután, hogy Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet) is kikérték a lengyelek véleményét, a két adatsor összehasonlításában pedig az látszik, hogy a szankciók támogatottsága még a nemzetközi összehasonlításban már akkor is magas szinthez képest is nőtt: akkor 46 százalék szigorított volna és 13 százalék csökkentett volna, a status quo mellett pedig nagyjából ugyanannyian érveltek, mint idén.

2019 és 2022 után a Pew Research Center kutatói idén is megkérdezték a résztvevőket, hogy hazájuk külpolitikai kapcsolatai közül az amerikaiakkal vagy az oroszokkal ápolt viszony tartják fontosabbnak, az “ugyanolyan fontos” választ pedig bár nem olvasták fel az opciók között, rögzítették az adatfelvételkor. Magyarországon nem látszik nagy változás a korábbi évekhez képest, a lakosság több mint fele stabilan ugyanolyan fontosnak tartja a kapcsolatot a két nagyhatalommal, 17 százalék az Egyesült Államokat, 11 százalék pedig Oroszországot gondolja jelentősebb partnernek. Miközben az elmúlt négy évben a két nézőpont közeledett egymáshoz hazánkban, Lengyelországban ennek az ellenkezője történt, pedig 2019-ben még nagyon hasonlóan vélekedtek, mint a magyarok. Mostanra azonban 76 százalék szerint az Egyesült Államokkal való kapcsolat előrébbvaló, 17 százalék szerint egyenlően fontos a kettő és nullára (!!) csökkent azok aránya, akik Oroszországot mondták válaszként a kérdésre.

Ugyancsak nagyon eltérő a magyarok és a lengyelek véleménye a NATO-val és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolatban. Utóbbi esetében a magyarok 86 százaléka bizalmatlan a politikussal szemben és csak 11 százalék bízik benne, a lengyeleknél ez az arány 21-70 százalék. A katonai szövetség megítélése alapvetően mindkét helyen pozitív, de míg itthon csak 56 százalék gondolkodik így, Lengyelországban 93 százalék fejezte ki bizalmát a NATO-val kapcsolatban. Oroszországot és elnökét ezzel szemben mindkét ország lakosai elég lesújtóan látják, a lengyelek 98 százaléka bizalmatlan mind Moszkvával, mind Vlagyimir Putyinnal szemben, Magyarországon a megkérdezettek közel háromnegyede látja negatív színben Oroszországot és 79 százalék nyilatkozott így az elnökről.

Hasonló kérdésekre kellett válaszolniuk a kutatás résztvevőinek az Egyesült Államokkal kapcsolatban is, ebben az esetben az látszik, a lengyelek hozzáállása Amerikához jóval pozitívabb, mint a magyaroké, 93 százalékuk gondolkodik ugyanis pozitívan a nagyhatalomról, Magyarországon ez az arány csak 44 százalék, 51 százalék pedig negatívan viszonyul az országhoz. Hasonló eredmények jött ki arra a kérdésre, hogy vajon Amerika hozzájárul-e a világ békéjéhez és stabilitásához (lengyelek 85 százaléka szerint igen, a magyarok 63 százaléka szerint nem) és a Joe Bidenbe vetett bizalomról szóló kérdésben is: Lengyelországban 83 százalék bízik az amerikai elnökben, Magyarországon 75 százalék bizalmatlan. A két európai ország lakosai egy Amerikára vonatkozó kérdésben azonban nagyon egyetértettek: tízből nyolcan gondolják azt, hogy az Egyesült Államok beavatkozik más országok ügyeibe és mindössze 14 százalék szerint nem teszik ezt.

A háború elől menekülők megítélésében is hasonlóak az álláspontok, a lakosság nagyjából fele támogatja befogadásukat és közös pont az is, hogy egy évvel ezelőtt (vagyis nem sokkal a teljes körű invázió kezdete után) kiemelkedően magas volt az ügy támogatottsága, ez azonban valamennyire visszaesett azóta. Ebben a kérdésben is fontos szerepet játszottak a pártpreferenciák, nem meglepő módon a magukat baloldalinak tartó szavazók fontosabban tartják a menekültek befogadását a jobboldaliak és az Oroszországot támogatók pedig elutasítóbbak velük szemben.

A teljes kutatás itt olvasható el.