MH/MTI
2023. szeptember 27. szerda. 8:56
Az új törvény külön jogi rendszert hozna létre azon civil szervezetek számára, amelyek bármilyen külföldi finanszírozásban vagy más külföldi eredetű támogatásban részesülnek, bejegyzésüket és fenntartásukat pedig regisztrációs és pénzügyi beszámolási kötelezettséghez kötné.
A jogszabály egyben azt is megtiltaná, hogy a külföldi befolyás alatt álló szervezetek bármilyen politikai tevékenységet végezzenek, vagyis nem dolgozhatnának politikai pártoknak vagy pártokkal, illetve nem folytathatnának kampánytevékenységet sem.
A törvénytervezetet korábban az Európai Unió is bírálta, mert szerinte fenyegeti a nonprofit szervezeteket, és nem teremt biztonságos környezetet tevékenységüknek.
Nem ez az első törvény, amely felháborodást keltett Bosznia-Hercegovinában és az Európai Unióban. Korábban a többségében szerbek lakta országrész parlamentje olyan jogszabályokat is megszavazott, amelyek figyelmen kívül hagyják az alkotmánybíróság vagy a nemzetközi főképviselő döntéseit.
Bosznia-Hercegovina 2022-ben kapta meg az uniós tagjelölti státust, a csatlakozási tárgyalások azonban még nem kezdődtek el.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi két évtizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, és több olyan törvényt is sikerült elfogadtatnia, amely a boszniai Szerb Köztársaság függetlenné válását segíti elő. Ezek között szerepelt a szövetségitől független adó- és igazságügyi rendszer felállítása is.
Írta a Magyar Hírlap
