Nem vitték be a parlament elé a paksi bővítéshez kapcsolódó szerződésmódosítást, rendeletben hirdette ki a kormány. A részletekből kiderül, hogy Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a beruházáshoz nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, és egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzt. Azt pedig nem szabályozza részletesen a megállapodás, hogy mi történne ez után, és milyen jogai lennének Magyarországnak.
Jó lenne tudni, hogyan érinti a finanszírozás esetleges ellehetetlenülése az erőműépítést, de a kivitelezési szerződés módosítását egyelőre sem a kormány, sem a Paks2 Zrt. nem hozta nyilvánosságra. A nyújtott hitelösszeg (10 milliárd euró) és a kamatozás (4-5 százalék) változatlan marad, ahogy a 16 éves törlesztési idő is.
Bajnokok Ligája-csoportkörről volt szó a nagy ígéretekben, ehhez képest a négy selejtezőkör közül az elsőben kiesett a Ferencváros a feröeri KÍ Kaksvík ellen. A 3-0-s vereség anyagilag is nagyon rosszul jön a csapatnak, a költségvetésükben ugyanis úgy számolnak, hogy lesz egy sikeres nemzetközi szereplés. Márpedig hiába maradt menekülőútként a selejtezőben még harmatgyenge ellenfeleket kínáló Európai Konferencia Liga, a harmadik számú európai kupasorozatban még a döntő vesztese sem kap annyi pénzt, amennyit egy BL-csoportkörből tökutolsóként, pontszerzés nélkül kieső csapat.
Persze az állam segít, a közpénz mindig ott van a Ferencvárosnál, ha épp szüksége van rá. Nagyrészt nem közvetlenül: a legnagyobb támogatásokat a futballklub mellett az összes többi szakosztályt is működtető anyaegyesület kapja, ez tett át már korábban is pénzt a focit működtető zrt.-be.
Azért van a héten Magyarországon olyan sportesemény is, amelyben a ferencvárosi focisták szenvedésével ellentétben tényleg van sport: eljött a Forma–1 Magyar Nagydíjának versenyhétvégéje. Ebben is lehet azért bőven beszélni a gazdasági szálakról – ezt is tettük podcastunkban.
Amióta 2017-ben a Liberty Media megvásárolta a versenysorozatot, hatalmas változásokat eszközöltek. Az amerikai cég 8 milliárd dollárt tett az F1-be, sikeres Netflix-termékké alakította át (emlékezetes, az Ecclestone-érában a közösségi médiában is alig jelent meg, mert azt nem tartották igazán fontosnak), és megpróbálnak az egészen új gazdasági körülmények között is újra sikeres sportágat faragni az autóversenyzés csúcsából.
A hét képe: Sztanyiszlav Csercseszov a Ferencváros vezetőedzője, akit két órával Ferencváros – KÍ Klaksvik mérkőzés után menesztettek
Orbán Viktor ugyan a Budapest-Bukarest gyorsvasútról tárgyalhatott a román miniszterelnökkel, de a vasút egészen más miatt került be a hírekbe a héten. Hétfőn a Debrecenből Fehérgyarmatra tartó motorvonat hűtővize Hodászon felforrt, a kiáramló gőz pedig több utast megégetett. Az illetékes miniszter, Lázár János vizsgálatot rendelt el, a MÁV pedig néhány nappal később bejelentette, hogy amíg nem találnak jobb megoldást, bezárnak tíz mellékvonalat, buszokat küldenek oda a vonatok helyett.
Azt azért hozzátette a vasúttársaság, hogy a döntést nem a hodászi baleset miatt hozták meg, hanem mert nincs sem elég jármű, sem elég dolgozó. Aztán még egyszer felfigyeltünk a MÁV-ra: Debrecenben az volt a baj, hogy túl gyors volt a vonat, a megengedettnél nagyobb sebességgel érkezett be az állomásra, és a váltónál poggyász zuhant a csomagtartóról az utasokra.
Gyorsan ötletelniük kell falusi polgármesterek tömegeinek, mihez kezdjenek, miután a kormány arra kötelezte őket, hogy fizessék vissza az idén már beszedett földadót, ezek után pedig ne is számoljanak ezzel az adónemmel. A földadót 2015 óta lehetett kivetni, egészen addig, amíg Hódmezővásárhelyen be nem vezették, így a kormány hadjáratot hirdetett ellene.
De amíg az ottani polgármesternek, Márki-Zay Péternek azt kell kitalálnia, hogy a város 4,4 milliárd forintos adóbevételéből 80 milliót miként pótol, vannak falvak, ahol az összes helyi adóbevétel 70-80 százaléka kiesik így. Több ilyen kistelepülés polgármesterével is beszéltünk, egyelőre nem nagyon tudják, mi lehet most, abban pedig nem nagyon bíznak, hogy a kormány más módon majd segítene.
Már a magyar termelők is panaszkodnak arra, hogy drágák a gyümölcsök a magyar boltokban. Ennek az egyik oka az, hogy a zöldség-gyümölcs kereskedelemben egyre aktívabbak lehetnek az áfacsalók. Ami az élelmiszeripar más ágazatait illeti, van baj egyébként is: ifj. Bárány László, a MasterGood baromfi-feldolgozó vezetője beszélt arról a HVG-nek, miért nem esnek az élelmiszerárak, és arra is kitért, hogy az igazán nehéz év csak most következik. Nemzetközi szinten is van miért aggódni a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban: Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaszállítást lehetővé tevő egyezményből. Ukrajna olyan javaslattal állt elő, hogy az oroszok nélkül működtessék tovább a „gabonafolyosót”, erre az oroszok fenyegetőzni kezdtek, és azóta is lövik éjszakánként a fontosabb kikötővárosokat.
Génmódosított búzából készülhet minden kenyér az EU-ban, de ez hivatalosan mégsem számítana GMO-nak. Az Európai Bizottság ugyanis elkészített egy javaslatcsomagot az új génszerkesztési technikák alkalmazásáról, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Túl azon, hogy több kormány – így a magyar is – ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, szakértőknek is vannak kételyeik. Ráadásul azt az új javaslatcsomag sem oldaná meg, hogy a teljes mezőgazdasági rendszer fenntarthatóbbá váljon.
Kevéssel, de meghaladja a hazai átlagot annak a több mint 21 ezer embernek a karbonlábnyoma, akik megadták az adataikat a hvg.hu karbonlábnyom-kalkulátorában. A magyarországi átlag 5 tonna szén-dioxid évente, a teszt kitöltőinél 5,1 jött ki.
A kitöltők 63 százaléka ugyan nem utazott repülővel az elmúlt egy évben, sokan rövid távra is az autót választják. A téli fűtési idényben szinte minden második kitöltő 21-22 fok közé, minden tizedik pedig 23 fok fölé fűti fel a lakását. 28 százalék nem dob ki ételt, kétharmaduknál pedig csak az élelmiszerek 10 százaléka kerül a kukába.
HVG
