Bivalyerős biturbó V12-es benzinmotor, zéró villany, látványosan hosszú karosszéria és barokkosan high-tech utastér. Testközelből ismerkedtünk meg a mindössze 5 példányban készülő Pagani Huayra Codalungával.
A Pagani Automobili története 1992-ben kezdődött, amikor is az argentin-olasz származású Horacio Pagani megalapította ezt a kis modenai sportkocsi-gyártó manufaktúrát. A korábban többek közt a Lamborghininek és a Ferrarinak is dolgozott autótervezőnek 7 évébe telt kifejleszteni első saját kocsiját, a Zondát, mely végül az 1999-es Genfi Autószalonon mutatkozott be a nagyközönség számára.
A 6-7,3 literes hatalmas V12-es Mercedes motorokkal szerelt Zonda utódja, a Huayra 12 évvel később, 2011-ben debütált, és az egyik legkülönlegesebb és egyben búcsúzó változatával a Comói-tó partján kötöttünk szorosabb ismeretséget.
Ahol maga Christopher Pagani, a 67 éves cégalapító fia mutatta be nekünk részletesen a Huayra Codalungát.
Honnan fúj a szél?
Míg a cég első modellje egy meleg argentin szélről kapta a nevét, addig a Huayra kecsua nyelven jelent szelet. Utóbbi szupersportkocsi egyedi Codalunga kivitelének alapötletével 2018-ban két lelkes Pagani gyűjtő rukkolt elő, akik azzal keresték meg Horaciót, hogy a 4,6 méteres Huayrából igazán készíthetne egy kecsesen nyújtott változatot.
A gondolatot tett követte és az első 1:4 méretarányú makett után egy már 1:1-es modell következett, majd pedig elkészült a szemet gyönyörködtető végeredmény, mely 36 centiméterrel hosszabb az alapmodellnél.
A remek aerodinamikai adottságokkal rendelkező Codalungát a 60-es évek Le Mans versenyautói, és kifejezetten a cégalapító kedvence, a Porsche 917 ihlette, a mai világból pedig talán a McLaren Speedtail vonalvezetése áll hozzá a legközelebb.
A szárnyas ajtók látványosan felfelé nyílnak és a vaskos küszöb leküzdését követően tudunk helyet foglalni a legkiválóbb minőségű bőrrel bevont, látványos varrású sportülésekben, melyek oldaltartása enyhén elmarad a várakozásainktól.
Barokk petrolhead templom
A műszerfalra tekintve egyetlen századmásodpercig sem pihenhet meg a szemünk, a barokkos high-tech hangulat igazi vizuális orgiával kényezteti a látószervünket. Egyeseknek ez már talán kicsit túl sok a jóból, az viszont tény, hogy kevés ennél részletesebben kidolgozott, valódi petrolhead szerelemmel megalkotott enteriőrrel találkozhatunk az iparágban.
A laikus szemlélődőnek konkrétan olyan érzése támadhat, hogy a Codalunga egyes apró alkatrészei több törődést élveztek a fejlesztés során, mint egy mai modern normál személyautó egésze.
Az alul csapott és megannyi kezelőszervet felvonultató kormány mögötti felületet analóg műszerek uralják, a középső panelen lévő kompakt érintőkijelző alatt és felett megannyi míves kapcsolóra lehetünk figyelmesek. Az ördögi hangú gépezet a méretes piros Start/Stop gombbal kelthető életre, melynek közelében ott a látványos váltókar, ezenkívül pedig a bőrrel borított padlóból kiálló fémpedálok is megérnek egy külön misét.
A minőségérzet a várakozásoknak megfelelően nem e világból való, nemcsak szemre, hanem tapintásra és szaglásra is földöntúli élményben lehet részünk.
Az oldaldobozokban méretre szabott kis bőröndök rejtőznek, melyeket ugyanolyan szuperkönnyű csavarok és karbonelemek díszítenek, melyekhez hasonlókkal magán a kocsi különböző felületein is találkozhatunk.
Német szív
Az első és a hátsó karosszériaelemet is látványos bőrszíjak oldását követően lehet felnyitni. Utóbbi 3,7 négyzetméteres felülettel bír és alatta rejtőzik a Codalunga „szíve”, mely egyenesen Németországból érkezik, de természetesen az olaszok szája íze szerint lett finomhangolva.
A Mercedes-AMG eredetű 6 literes és 60 fokos hengerszögű V12-es benzinmotor középen található és a biztonság kedvéért két turbó is került rá. Normál Mercedesekbe már nem szerelik ezt az erőforrást, mely egyedül a Mercedes-Maybach S-osztály legdrágább csúcsmodelljében érhető tetten.
A 840 lóerős csúcsteljesítényhez egészen 5900-ig el kell forgatni a főtengelyt, ellenben a szinte kamionnyi 1100 Nm-es nyomaték 2000-től egészen 5600-ig végig rendelkezésre áll. Nem árt némi vezetési tapasztalat, az erő ugyanis csak és kizárólag a hátsó kerekekre érkezik meg, még pedig egy hétfokozatú szimpla kuplungos szekvenciális váltón keresztül.
A dupla-kuplungos automata egyszerűen túl nehéz lett volna, így viszont sikerült 100 kilogramm alatt megúszni a brit Xtrac által szállított egység tömegét.
Míg ma már egyre több sportkocsi tömege is 2 tonna körüli, addig a karbont és titánt gazdagon felvonultató Codalunga mindössze 1280 kilogrammot nyom a mérlegen. Érdekesség, hogy a titánból készülő kipufogórendszer össztömege alig 4,4 kilogramm.
Az elöl 265/30 R20-as, hátul 355/25 R21-es Pirelli P Zero Corsa sportgumikkal szerelt Pagani kovácsolt könnyűfém felnijei mögött 410-390 milliméteres féktárcsákat felvonultató, 6-4 dugattyús Brembo fékrendszer rejtőzik.
Utópia
Christopher Pagani kérdésünkre elmondta, hogy a jelenlegi villanyautó technológiák egyszerűen nem felelnek meg a két éve arab tőkét kapott cég elvárásainak, és elsősorban a rendkívül nehéz akkumulátor miatt vetik el az elektromos sportkocsi ötletét. A távolabbi jövőben persze jöhet majd elektromos Pagani, addig azonban teljes vállszélességgel kiállnak a V12-es erőforrás mellett.
Utóbbi került bele a legújabb modellbe, a Huayra utódjának tekinthető Utopiába is, mely egyrészt kicsit könnyebb, másrészt némileg erősebb is lett a felmenőjénél. A 864 lóerős, 21-22 colos kerekű friss fejlesztés érdekessége, hogy nemcsak automata, hanem akár hétfokozatú manuális váltóval is rendelhető. A kupé első sorozatából 99 példányt terveznek gyártani.
A Huayra Codalungából viszont csak 5 példány készült, melyek közül mi konkrétan a másodikat fotóztuk körbe. Az árcédulán 7 millió eurós (2,7 milliárd forint) összeg szerepel, szemben a korábbi egyszerűbb kivitelű, és többek közt nyitható tetejű változatban is gyártott Huayrák potom 1-5 millió eurós árával.
A Codalunga minden további nélkül rendszámozható, ellentétben a Huayra versenypályás használatára szánt, 30 példányban gyártott R verziójától, mely alig több mint 1 tonnás modellben egy 850 lóerős V12-es szívómotor és hatfokozatú szekvenciális váltó található.
Pagani kereskedés egyelőre még nincs Magyarországon, de Varsóban, Luganóban és Stuttgartban találhatunk helyi képviseleteket. Nemrégiben a német Pagani szalonban tettünk látogatást, ahol egy 1,4 milliárd forintos Huayra Roadstert fotóztunk körbe.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
HVG